György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és nevesebb magyar látogatói (A MTAK kiadványai 55. Budapest, 1968)
II. ELISCHEH BOLDIZSÁR, A MŰGYŰJTŐ
II. ELISCHER BOLDIZSÁR, A MŰGYŰJTŐ Elischer Boldizsár 1818. március 23-án, Eperjesen született, szepességi „cipszer"-családból. ( i E német anyanyelvű családok között az Elischerek igen ismertek és elterjedtek voltak. A Szepességben az evangélikus egyházkerületben nem kevesebb, mint 42 ilyen nevű különböző, rokonságban csak nevüknél fogva levő családot tartanak nyilván. Elischer Boldizsár apja, id. Elischer Boldizsár 1816-tól haláláig Eperjesen élt, köztiszteletben álló mészáros-, majd főcéhmesterként. Három fia közül a legidősebb, Boldizsár, jogi pályára lépett, másodszülött fia, Károly, apja mesterségét követve Kassán élt, ahol művészetpártoló mecénásként ismerték. A legfiatalabb testvér, Gábriel Antal, fiatalon elhunyt. Károly legidősebb fia, Gyula, orvosprofesszor lett és nagybátyja örököseként ajándékozta a híres Goethegyűjteményt az Akadémiának. Az ifjú Elischer Boldizsár tanulmányait mindvégig kitűnő eredménynyel végezte. A jogakadémia elvégzése után 1838-ban Pesten telepedett le, ahol egészen 1896. március hó 25-én bekövetkezett haláláig „köz- és váltóügyvédként" működött. Mint a váltójog magántanára, az 1850—54. évben a pesti egyetem jogi karán német nyelven tartott előadásokat. Rendkívüli szaktudása révén számos nagy pesti cég, majd az Osztrák—Magyar Bank ügyésze lett. írókból és művészekből álló kiterjedt baráti körében segítőkészsége, humanitása közismert volt. Több egyesületnek volt választott és tiszteletbeli tagja. Mi lehetett az indítéka, hogy az irodalom terén dilettánsnak számító Elischer Goethe-relikviákat gyűjtött? A magyarázatot elsősorban német származásában és német anyanyelvű baráti körében kell keresnünk. A magyarországi német családok a XIX. században a Goethe-kultuszt mint szent hagyományt őrizték és vitték tovább generációról generációra. A jenai egyetemen tanuló magyarországi diákok útjukról nemcsak személyes emlékeket (emlékkönyvek és más relikviák) hoztak magukkal, hanem sokszor személyes kapcsolatuk is volt Goethevei. Goethe személyiségének és műveinek varázsa a magyar irodalom egyes íróira is óriási hatással volt (Kazinczytói Aranyig). E szellemi kapcsolat egyik emanációjaként említhető meg Elischer Goethe-kultusza. A másik tényező a baráti kör: az akkori pesti német anyanyelvű polgárság (melynek jeles képviselői Heckenast Gusztáv, a Wigand testvérek, Vokmann Róbert és még sokan mások). A Felvidék magát „deutschungar"nak nevező polgári rétege volt a Goethe-kultusz fő hordozója hazánkban, ezek leszármazottaiként Elischer és barátai rendszeresen összejöttek Heckenast Gusztáv pilismaróti házában, ahol a gasztronómiai örömök mellett a klasszikus muzsikának és a német szellem legnagyobbikának hódoltak. Ez az asztaltársaság a tréfás Pesti Roastbeef Klub nevet viselte. A szülői házból magával hozott szép iránti fogékonyság, a külföldi kapcsolatok és hatások, valamint e baráti kör adja meg tehát a teljes magyarázatát Elischer Boldizsár Goethe iránti rajongásának. Hatott ezenkívül Elischerre egy-két nagy, nemzetközi viszonylatban is ismert Goethe-gyűjtemény. Itt elsősorban a lipcsei kiadó, Hirzel Salamon gyűjteményére kell gondolnunk, mely azonos körülmények között jött 6 Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Bp. 1909/12. 1—3. köt. 7
