H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

I. AZ IRATOK TÖRTÉNETE SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETÉBEN

jának lapjain öntötte ki. A tökéletesedésre irányuló törekvésében kíméletlenül ostorozta és nagyon sokszor igazságtalanul vádolta és ítélte meg önmagát: de éppen így szigorúan ítélt meg másokat is, pillanatnyi dühhel el nem intézett ügyekért, ügyetlenségekért naplójában szidja őket, míg az életben majd mindég előzékeny, tapintatos, figyelmes volt irányukban. És leírt gyakran szóbeszédeket, pletykákat, kommentár nélkül, átsuhanó gondolatokat, amelyek nem voltak megállapodott véleményei, s csak sajátmagának ellenőrzésére vagy megkönnyebbülésére jegyezte le sebtében őket. De nemcsak ilyesmiket írt le Széchenyi — s ezt Tasner Antal tudta jól —, hanem, 1825-től kezdve elsősorban a napi eseményeket, politikai és egyéb működésének minden mozzanatát. Tasner Géza

2

1 találóan foglalja össze: „Hogy naplóit oly nagy pontossággal vezette, ez nemcsak egykori biographicusaira nézve szerencse, de a hazai történelem érdekében és főképp hazafias fáradozásai — nemkülönben az ezekkel kapcsolatban levő események idejének pontos meghatározása végett, még egyszer igen nagy becsű lehet." Tasner Antal ismételt kéréseire Széchenyi végül beleegyezett, hogy a naplók megmaradjanak, de azzal a feltétellel, hogy titkára mindent kitöröl, ami bárkit politikai vagy magánéletében kompromittálhatna.

2

2 Így köszönhetjük Tasner Antalnak a ma már mindenki által elismerten páratlan értékű naplók megmaradását.

2

3 Széchenyi rendkívüli bizalmát, melyet idézett leveleiből is láthatunk, mutatja az együttmunkálkodásuk folyamán Pozsonyban, Bécsben vagy egyéb útjain távol járván hozzá intézett, mintegy hatszáz többi levél is. A naplók monológja mellett ez a dialógus (bár csak felét ismerjük, mert Tasner Antal levelei nem maradtak ránk) a leghűbb tükörkép Széchenyi gondolatairól, benyomásairól, a politikai és egyéb eseményekre vonatkozó véleményéről, végzett munkái legkisebb mozzanatairól, reménykedéseiről, csüggedéseiről.

2

4 Tasner Antal uradalmi gazdatiszt fia volt. Széchenyi bátyja, Pál taníttatta, mert felismerte kitűnő képességeit, majd családjánál alkalmazta nevelőként. Itt ismerte meg őt jobban Széchenyi, majd még közelebbről angliai útjuk alkalmával, melyen Tasner Andrássy György titkárjaként szintén részt vett. Tasner kiváló nyelvtehetség volt, s ezért az Akadémia Szótárbizottságában dolgozott. Mint fia írja: kilenc nyelven beszélt,

2

5 1833-ban Széchenyi és Vörösmarty ajánlására

2

6 az Akadémia levelező tagja lett. Minthogy Tasner nem akart Andrássy György mellett maradni, 1833-tól kezdve Széchenyi titkára lett. Erre vonatkozó levelezésük mutatja azt a bizalmat, megértést és tapintatot, mellyel ez az ügy lebonyolódott anélkül, 2

1TASNER, GÉZA: I. M. 26. 1. "TASNER GÉZA: I. M. 28. 1. "Domanovszky Sándor elnöki megnyitó beszéde a Történelmi Társulat ünnepi ülésén. L. Századok, 1941. 337. 1. 2

4A levelek az OSZK Kézirattárában voltak. Onnan az OL-ba kerültek (Tasner Antal Gyűjtemény) Kiadva: Lev. I—III. köt. MTASNER GÉZA: I. m. 8. 1. ad 110; 2

6Ak. ír.-—

1

So

o Széchényi írasa. 8