H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK

is feláldozni, de anyagi romlása ezt lehetetlenné tette.

19

2 Széchenyi összegyűjtött iratai együtt képeztek volna valóban páratlan értékű dokumenmot a reformkor nagy átalakulásáról, és Széchenyi országot átfogó, szerteágazó munkásságáról. A Széchenyi irodalmi hagyatéka tárgyában kiküldött bizottság 1882. január 30-i összes ülésén

19

3 — Lónyay Menyhért elnöklete alatt — olvasta fel jelentését. Itt hangzott el az a kijelentés, hogy az Akadémia „dicső alapítójának szebb emléket nem állíthat, mint ha egybegyűjti és díszes kiállításban kiadja összes műveit, tettekben dús életének megannyi emlékeit". — Kívánatosnak tartják, hogy ezt a kiadványsorozatot megelőzze Széchenyi életrajza, s ami ehhez elengedhetetlenül szükséges: naplóinak közreadása. „Gyengéd tekintetek azonban kételyt támasztanak az iránt, vajon ma már megengedhető-e a művelt közönség ily kíváncsiságának kielégítése?" A határozat az lesz, hogy a naplóknak csak a Zichy Antal készítette kivonatai jelenjenek meg, mint a kiadvány első kötete.

19

4 Zichy Antal Széchenyi műveinek kiadásáról is készít tervezetet

19

5 s ez több pontban eltér a Török Jánosétól.

19

6 Beveszi pl. a Javaslat-ot a közlekedés rendezéséről, mely nem Széchenyi saját műve, hanem munkatársaié, kik később minisztériumában működtek.

19

7 Gondol továbbá a Blick és a Timesben megjelent cikkek közlésére, megkérdőjelezve, hogy ne magyarul jelenjenek-e meg. Említi a Döbrentei Gáborral együtt készített Lóversenykönyvet, aztán a Felső-magyarországi Minervában megjelent 2 nyílt levelet, a Garat töredékeit (Török kiadása után). Felötlik benne az a gondolat is, hogy a művek közé felvegyék Széchenyinek az aldunai munkálatokról József nádorhoz írt színes és érdekes beszámolóit.

19

8 Itt alkalmasnak látszik mégegyszer rámutatni, hogy mily nehéz határvonalat húzni Széchenyi írói munkái és egyéb irományai közt. Hiszen irodalmi céllal csak fiatalkori kísérleteit írta, később csupán az volt a célja, hogy mondanivalóit közölje. Műveinek — úgy, mint beszédeinek — az erős logikai láncon kívül nincs szerkezetük, tulajdonképpen nincsenek is befejezve, mert Széchenyi szívesen hagyott magának nyitott ajtót arra, hogy írását tovább folytathassa.

19

9 I9

2A családot ért csapások közül csak azt említjük meg, hogy öccse Dénes, megőrült és meghalt, árvákat hagyva maga után. Különben tehetséges fiatalember volt, 1869-ben dicséretet nyert egy akadémiai pályázaton és ezt a haltenyésztésről szóló művét kiadta az Akadémia (MTAK Kézirattár, Akadémiai Iratok, 1259/1869). Szinnyei József még egy munkáját említi, a Pesti lakás-reform címűt, 1870-ből. 19

3Akad. Ért., 1882. 20. 1. 19

1Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Összeállította ZICHY ANTAL. Bp., 1884. 19

5MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény. 19

6Lásd a jelen tanulmány 25. lapján. "'Keletkezésének történetét megírta Széchenyinek abban az időben legközelebbi munkatársa, KOVÁCS LAJOS: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846— 1848. (Bp„ 1889. II. k. 16—21. 1.) című művében. 19

8Ez utóbbiakat közölte MAJLÁTH BÉLA a Lev. I—III. kötetében '"Széchenyi levele Tasner Antalhoz Döblingből 1858. máj. 21-én a Pesti Por és Sár kéziratával kapcsolatban: „Nem az a baj, hogy a »Por« bevégezve nincs, mert akkor könnyű volna egy új dosist utána küldeni . . ." stb. Lev. III. k. 682. 1. 3* 35