H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

II. AZ IRATOK SORSA SZÉCHENYI HALÁLA UTÁN

Tasner Antal végrendeletében, melyet ismételt toldalékokkal látott el, 14 8 fiát, Gézát bízta meg az iratok további gondozásával, sőt kiadásával is. A gondozást Tasner Géza lelkiismeretesen teljesítette is, de már a ki­adás sokszorosan fölülmúlta képességeit. Mindössze 23 éves volt. 14 9 Atyja gondos nevelést adott neki, nagy áldozatok árán még Angliába is kiküldte, tanulmányútra, ahogy végrendeletében írja. Éppen ezért, hagyatékából kisebb részt juttatott neki, hogy a Széchenyi-iratok kiadására szorítsa, és ebből a munkából befolyó összeg legyen kárpótlására. Tasner Gézának azonban ily munkára se tapasztalata, se jártassága nem volt, s mint az Önismeret kiadása mutatja: úgy látszik, érzéke sem. És Tasner Antal még azt is kívánta fiától, hogy a naplók magyarul jelen­jenek, meg. tehát le is kellett volna fordítania őket. Hogy ezzel a munká­val megpróbálkozott, mutatja az a részlet, mely ma is megvan az Aka­démiai Könyvtár Kézirattárában. 15 0 Az iratok további összegyűjtését meg sem kísérelte — hiszen nem is tudta volna azokat elhelyezni. Éppen elég nagy feladat volt a Tasner család számára a már náluk levő naplók és rengeteg más irat tartása, őrzése. Az abszolutizmus ideje alatt ez még politikailag is kockázatos lehetett. S vajon a cenzúra megengedte volna-e Széchenyi műveinek kiadását? — Széchenyi már megjelent művein kívül leginkább kelthettek érdeklő­dést naplói. De éppen itt, a mindig tapintatos és szerény Tasner Antal méltó fiának, Gézának, megkötötte kezét az, hogy Cenken visszavonultan, tisztelettel övezve élt Széchenyi özvegye, és éltek fiai, akiknek kegyeletét elsősorban sérthette az a kíméletlen őszinteség, túlzó önvád, mondhatni: önkínzás, ami Széchenyi naplóiból árad. így Tasner Géza — ahogy emlék­iratában megrendítően írja — úgy érezte, összeroskad az erejét sokszoro­san meghaladó teher súlya alatt. 15 1 14 8Tasner Antal végrendelete. Kiadta TASNER GÉZA: I. m. 85—95. 1. '"Széchenyi 1838. ápr. 18-án Cenkről írt levelében gratulál Tasnernek, Géza fia születéséhez. 15 0A napló 1818. júl. 20.—nov. 4. közti része fordításának 90 lap terjedelmű kézirata az MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjteményben. "'TASNER GÉZA: I. m. 128 sk. lapok. — Széchenyi özvegye, gr. Seilern Crescence 1875-ben bekövetkezett haláláig nem tette le a gyászt. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom