H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

I. AZ IRATOK TÖRTÉNETE SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETÉBEN

ide-oda szállították, úgyhogy mikor az Akadémia, Széchenyi iratainak megvétele után lépéseket tesz megszerzésüre, Károlyi Árpád nem tudja megtalálni őket, midőn Szily Kálmán felkérésére elkezd utánuk kutatni.

80 Széchenyi Béla

8

1 Andrássy Gyula közös külügyminiszter útján szintén próbálkozik az iratok megszerzésével, de ismét csak azt a választ kapja, hogy az iratokat nem találják. A Széchenyi-aktákat csak az első világháború és a monarchia összeomlása után sikerült megtalálnia Károlyi Árpádnak a bécsi Staats-Archivban, ahová többszöri átszállítás után jutottak megviselten és megcsonkultan. Az iratok 1926-ban, a békeszerződés értelmében végre hazakerültek és az Országos Levéltárban kaptak helyet. Újabban az Abszolutizmus iratai közé sorolták be. Az iratok egy része megjelent „Széchenyi döblingi irodalmi hagyatéka" cimen

8

2, s az első kötet bevezetésében Károlyi Árpád részletesen leírja Széchenyi döblingi éveinek és az iratoknak történetét. Ugyanitt fel is sorolja az elkobzott iratokat. Az általa adott neveket megtartja az Országos Levéltár 1956-ban kiadott jegyzéke is.

8

3 Az iratok közül legfontosabbak: Széchenyi utolsó három kötet naplója, 1848. márc. 19-től 1860. ápr. l-ig (minden törlés nélkül). Egyéb művei: Garat. IV. fejezete, 31 ívrét oldal.

8

4 Szerelem — Szeretet. Széchenyinek első, Döblingben írt műve.

8

5 Intelem fiához, Bélához.

8

6 Por és Sár (Máshol: Pesti Por és Sár). Űj bevezetés kiadandó munkájához.

8

7 Die Presse in österreich. (Befejezésének eredeti dátuma 1859. november volt. Széchenyi áthúzta, s ködösítés céljából ezt a dátumot írta helyébe: „Pest in Márz 1860."

8

8 Gffenes Promemoria an Seine Majestát den Kaiser von österreich. 15 lapnyi nyomtatvány, a Blick rövid foglalatát tartalmazza, hely, évszám, kiadó, nyomda jelzése nélkül.

8

9 Disharmonie und Blindheit. — Széchenyi utolsó műve.

9

0 8

0,,Pro Memória", kelet nélkül. MTAK Kézirattára, Széchenyi Múzeum Na 1358. "SZÉCHENYI BÉLA: Hogyan született meg a Blick? Űj Magyar Szemle, 1903. 2 sz 26. 1. 8

2Gróf Széchenyi István Döblingi Irodalmi Hagyatéka. I. és II. kötet KÁROLYI ÁRPÁD, a III. kötet TOLNAI VILMOS szerkesztésében. (Bp., 1921—1925.) 8

3Bócsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok I. Orsz. Levéltár 11. Levéltári alaplevéltárak. Készítette PAULINYI OSZKÁR. Levéltárak Orsz. Központja. Bp., 1956. 33—35. 1. 8

4Garat. frta gróf Széchenyi István 1842-ben. Sajtó alá rendezte és a mű történetét megírta VISZOTA GYULA. Bp., 1912. 218. 1. — A IV. fejezettel kiegészítve újra kiadta: Gróf Széchenyi István írói ós hírlapírói vitája Kossuth Lajossal. Bp., 1937. I. 33—148. 1. 8

5Döblingi Irodalmi Hagyaték. III. k. 572—578. 1. (Blick ós kisebb döblingi iratok). 8

8Uo. I. 491—551. 1. "Pesti Por és Sár. Kiadta TÖRÖK JÁNOS. Töredékek II. köt. Pest, 1866. (Az új bevezetés nélkül.) — Eredeti címe „Jó lak" vagy „Jobb lak" volt. Egy Tasnerhez írt levelében Széchenyi „Philosophie des menschliches Nestes"-nek nevezi (1858. máj. 27. Lev. III. k. 687. 1.). 8

8Döblingi Irodalmi Hagyaték. III. k. 871—894. 1. 8

9Uo. III. k. 895—906. 1. — Az MTAK Kézirattára Széchenyi Gyűjteményben, Viszota Gyula hagyatékában van egy kéziratos cikke, melyben kimutatja, hogy e röpiratot Zichy Henrik írta, Széchenyi csak kiadását intézte. Ugyanitt helyreigazít Széchenyi naplójának kiadásában Károlyi Árpád által rosszul olvasott néhány szót. 9

0Uo. I. k. 553—625. 1. i 17