Csapodi Csaba: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ősnyomtatvány-gyűjteménye (A MTAK kiadványai 53. Budapest, 1967)

legszebb ősnyomtatványa lehetett, áldozatává lett mintegy negyven évvel ezelőtt annak a tolvajlásnak, amiről később még szó lesz. Teleki József utolsó nagy adománya, saját könyvtára egy részének átengedése, 600 értékes régi könyvvel gyarapította az Akadémiai Könyvtár állományát. 1850. július 22-én jelentette be Teleki elnök az Akadémia kisgyülésén, hogy ,.különösen ősnyomatok és Aldus-féle kiadások egy válogatott gyűjteményét ajánlja fel hazafiúi indulattal".

1

7 Sajnos, eddig nem sikerült olyan jegyzéket találnunk, amely ezt a 600 címet tartalmazná, s így azt se tudjuk, hány igazi ősnyomtatvány volt köztük.

1

8 Valószínű azonban, hogy a Teleki-bélyegzős ősnyomtatványok közelebbről nem ismert eredetű többsége ebből a harmadik Teleki-féle rétegből került ki, nem pedig az első, Teleki László-féle anyagból. * * * A könyvtár ősnyomtatvány-állományának gyarapodása időközben a Teleki-alapítványtól függetlenül is megindult. Már 1836-ban sikerült a gyöngyösi ferencesek könyvtárából megkapni azt a Balbus: Catholicont,

1

9 amelyhez függelékként van hozzákötve az ismert gyöngyösi kéziratos latin—magyar szótártöredék. 1841-ben gróf Kemény József, az Akadémia levelező tagja, adta ajándékul Temesvári Pelbárt Sermones Pomerii de sanctis pars hiemalis-át (Hagenau 1499.), amelyet ugyanúgy, mint az előző kötetet, a benne található magyar nyelvemlék tesz különösen értékessé. Egy három sornyi fordításrészlet ez a Szent István vértanúról szóló beszédből.

2

0 Az írás a könyv rubrikátorának kezétől származik, tehát körülbelül egyidős a nyomtatvánnyal. Ugyanabban az évben még egy másik adomány is érkezett: Luczenbacher (később Érdy) János történetíró és archaeológus adta az Akadémiának Theodulos 1492-ben kiadott Eclogáit.

21 Ezt követte két év múlva Koller Ferenc pesti városi tanácsos és országgyűlési képviselőtől egy kolligátum, amely Szent Ágoston két munkáját foglalja magában: De civitate Dei és De Trinitate. (Basel 1490.).

2

2 A Budai Krónika egy példányának megszerzésére is történt kísérlet ugyanebben az évben, 1843-ban. Jankovich Miklósnak, az Akadémia tiszteleti tagjának javaslatára ugyanis a kisgyűlés az Akadémia elnökségéhez fordult azzal a kéréssel, hogy vásárolja meg azt a példányt, amely 400 forintért kapható Kupitsch bécsi antikváriusnál.-' Sajnos, a vásárlás nem valósult meg, s Budai Krónika ma sincs gyűjteményünkben. 1

7 Kgy. jk. 1850. VII. 22. — Akad. Ért. 1850. 48. 1. 1

8 MTAK Kézirattár. Bibliogr. 2° 4. sz. alatt van egy könyvjegyzék, 1520-ig terjedő címekkel, valószínűleg Teleki József sajátkezű írásával. Benne gondos leüással mintegy 35 olyan ősnyomtatvány, amely Teleki-bélyegzővel ma is megvan, de Teleki László ősnyomtatvány-jegyzékeiben nem szerepel. Így tehát lehet, hogy Teleki József ősnyomtatványainak egy részéről van szó, az egész Teleki József-adománynak semmiképpen sem felel meg, mert ahhoz túlságosan kevés. A kérdés tisztázása majd akkor várható, ha a Teleki Könyvtár történetének megírására kerül sor, a Teleki Könyvtárra vonatkozó egész forrásanyag földolgozásával. 1

9 Velence 1487. GW 3193. — MTAK Kézirattár. Magyar Codex 2" 73. — Melich János: A Gvöngvösi Latin-Magyar Szótár-töredék. Budapest 1898. 2

0 Hain 12 555. — Inc. 374. — Kgy. jk. 1841. IV. 26., — Akad. Ért. 1841. 52. 1. A kötet nyomtatási ideje mindkét helyen tévesen 1489. 2

1 Hain 15 483. — Inc. 354. — Kgy. jk. 1841. XI. 8. 2

2 GW 2888 és GW 2928. — Inc. 346. — Kgy. jk. 1843. V. 29. 2

3 Kgy. 1843. III. 21. — A példányt a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára szerezte meg, ma is az OSzK ősnyomtatványai közt van. L. Soltészné: Az OSzK ősny. gyűjt. i. m. 6