Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)

I. A Történettudományi Bizottság megalakulása, szervezeti keretei

5 — hivatkozva az Akadémia feladataira a magyar történettudomány művelésében

6 — körvonalazta a TB feladatkörét, célul tűzte ki: a magyar történelmi emlékek tervszerű nyomozását, gyűjtését és kiadását. Meghatározta a kiadandó folyóirat címét, ami Történeti Kútfők Tára helyett Magyar Történelmi Tár lett, és a TB tagjait Czech Jánossal és Podhradszky Józseffel kibővítve, a kisgyűlés az egész tervezetet megerősítés végett az összes ülés elé rendelte.

7 Az összes ülés csak 1857-ben mondta ki: „A TB-nak kisgyűlésileg ajánlott szerkezete megerősíttetett."

8 A TB feladatának pontos meghatározását az Akadémia 1861. évi Almanach-ja közli. Eszerint: „Az állandó Történelmi Bizottmány feladása a magyar történelem kútfői felkeresése, gyűjtése, kiadása." Ebből a célból a bizottság levelezésbe bocsájtkozik nyilvános és magán könyv- és levéltárakkal, egyes gyűjtőkkel és történetkedvelőkkel, az itt-ott fennmaradt kútfőszerű emlékekről tudomás, regeszták, hű másolatok, ahol lehet, az eredetiek megszerzése végett. Olyan kéziratok, melyek másképp nem szerezhetők meg, azok megvásárlását ajánlja az Akadémiának. A bizottság kötelességének tartja nemcsak a rögtön kiadandó iratokat gyűjteni, és azok közzétételét azonnal eszközölni, hanem mindent felhalmozni, ami az eljövendő korokban is a reá bízott célok megvalósítására szolgálhat, hogy eképp' egy kritikai hűséggel és pontossággal később kiadandó Egyetemes Magyar Okmánytár előkészíttessék. Az Ügyrend további pontja a TB részére alakított külön pénztár bevételi forrásait közli (amit a 7. lapon ismertetünk), majd így folytatódik: A bizottság a gyűjtött történeti kincseket kiadja: ,,A) a [Magyar] Történelmi Tárban, melynek fő célja a magyar történeti kútfők ismeretének előmozdítása, s kisebb kútfők közlése. Ilyenek különösen 1. megyék, kerületek, városok, vidékek s kisebb községek községi életére, jogviszonyaira és szerkezetére vonatkozó iratok, mint statútumok, jegyzőkönyvek, jövedelmi s költség-kimutatások: a tanulság és fontossághoz képest egészben vagy kivonatban. 2. Családok, urodalmak, úgy egyházi megyék, káptalanok, szerzetek 6 A Magyar Tudományos Akadémia Ügyrendje IV. pontja szerint a Történelmi Osztály „köre" a következőleg állapíttatott meg: „Történetírás elmélete. Emberiség és mívelődés története. Egyetemes és különös történetírás, polgári s egyházi, főleg hazai. A segédtudományok, névszerint, földirat, nemzedékrend- és időtan, úgy régiség-, érem-, oklevél-, czímer- és pecséttan. A hazai történetek felvilágosítására közirományok, oklevelek, s egyéb történeti emlékek nyomozása, ilyek s egyéb kútfők gyűjtése, kiadása, bármely nyelven legyenek azok írva. Életírás, s itt is különösen a hazai." Akadémiai Almanach 1861-re. 60—61. p. 7 Ak. Ért. 1854. 107. p. és a Történettudományi Bizottság iratai (a továbbiakban: Iratai) 1/1854. 8 Ak. Ért. 1858. 310. p.