Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
IV. Mellékletek
48 Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Bp., 1897. Báthory [István erdélyi fejedelem] Etienne — roi de Pologne, prince de Transylvanie. Cracovie, 1935. (Közös kiadás a lengyel akadémiával. Iratai 15/1931.) Beke Antal—Barabás Samu: I. Rákóczi György és a Porta. Bp., 1888. Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp., 1910. — — A népoktatás története Magyarországon 1540-ig Bp., 1906. Borovszky Samu: Csanád vármegye története, I—II. Bp., 1896—1897. Bubics Zsigmond: Esterházy Pál „Mars Hungaricusa". Bp., 1895. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, I—III. Bp., 1890—1897., V. Bp., 1913. Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma, 1936. Csorna József: Magyar nemzetségek címerei. (Ez tulajdonképpen Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I—III. Bp., 1900—1901. III. kötetének a második fele, amit Csorna József dolgozott fel.) (Iratai 22/1903.) — — A magyar heraldika korszakai. Bp., 1913. Darkó Jenő: Laonici Chalcocandylae historiarum demonstrationes, I—II. Bp., 1922— 1927. Deák Farkas: A bujdosók levéltára. Bp., 1883. — — Gr. Thököly Imre levelei. Bp., 1882. — — Magyar hölgyek levelei, 1515—1709. Bp., 1879. Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődése Magyarországon a XVIII. század végéig. Bp., 1894. Divéky Adorján: A Lengyelországnak elzálogosított XVI szepesi város visszacsatolása 1770-ben. Bp., 1929. Domanovszky Sándor: A szepesi városok árumegállapító joga, 1258—1570. Bp., 1922. — — Kézai Simon mester krónikája. Bp., 1906. Eckhart Ferenc: A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvényei. Bp. [1929?] Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp., 1885. — — A királyi kancellária az Árpádok korában. Bp., 1885. — — Magyar címeres emlékek. Monumenta Hungáriáé heraldica, I—III. (Kiadja a Magy. Heraldikai és Genealógiai Társ.) Bp., 1901—1902. és 1925. (Iratai 18/1900.) Fekete Nagy Antal: A szepesség területi és történeti kialakulása. Bp., 1934. Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, I. Bp., 1899. II. Bp., 1902. Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei, I—II. Bp., 1893—1895. — — Oklevéltár a magyar kir. kegyúri jog történetéhez, 1338—1776. Bp., 1899. — — A magyar királyi kegyúri jog Szt. Istvántól Mária Teréziáig. Bp., 1895. Gelchich József—Thallóczi Lajos: Ragusa és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára, 1358—1525. Bp., 1887. Gindely Antal: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez, 1618— 1625. Bp., 1890. Gombos F. Albin: Középkori krónikások. (A bizottság 1908 és 1909-ben segélyezte e vállalkozást 1200—1200 Ft-tal. Jegyzőkönyvek, 1908. jan. 11. és dec. 5.) — — Catalogus fontium históriáé Hungaricae, I—III. Bp., 1937—1938. Kain Gáspár Lőcsei krónikája. Kiadták: Bal J.—Förster J.—Kaufmann A.,I—III. Lőcse, 1911—1913. Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt Bp., 1899. Hazai Okmánytár, I—VIII. Bp., 1891. (Az 5. kötettől kezdve. Iratai 8/1873.)
