Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)

IV. Mellékletek

44 1933 I. félév 3 000 pengő 1939 I. félév 1 250 pengő II. „ 2 240 „ II. „ 1 250 „ 1934 I. „ 750 „ 1940 I5 250 „ II. „ 8 240 „ II. „ 2 500 „ 1935 I- » 8 250 „ 1941 I- .. 2 250 „ II. „ 13 000 „ II. „ 1 750 „ 1936 I- >. 13 250 „ 1942 I- „ 1750 „ II. „ 7 775 „ II. „ 1 750 „ 1937 I. ,, 2 250 „ 1943 I. „ 4 750 „ II. „ 7 750 „ II. „ 3 750 „ 1938 I- ,, 2 250 „ 1944 I. „ 3 777 „ II. „ 4 250 „ A táblázathoz szükségesnek látszik néhány megjegyzést tenni. A TB-nak juttatott országos dotáció 1870-tól általában 15 000 forint volt; ez az összeg emelkedett, a különböző alapítványokkal, vagy csökkent, amikor az Igazgató Tanács a Minisztérium javaslatára a bizottságnak juttatott összeg terhére utalványozott bizonyos összeget más bizottságok számára. Ilyen volt pl. 1877-ben az Akadémia Könyvkiadó Bizottságának 2000 (Jegyzőkönyvek, 1876. dec. 16.), 1879-ben az Irodalomtörténeti Bizottságnak nyújtott szintén 2000 Ft. (Jegyzőkönyvek, 1879. febr. 7.) 1890-től az évi dotációhoz csatolták az előző évi el nem költött maradványt is, így az összegeknél látható ingadozás részben ebből, részben az időközben a történeti forrásművekre tett alapítványok (többek között a Flór, Vigyázó Sándor stb.) kamatainak a dotációhoz csatolásából ered. 1890 előtt ugyanis az el nem költött öszszegeket mindig az Akadémia alaptőkéjének fizették vissza. 1897-től évi 10 000 Ft volt a dotáció (Iratai 37/1897.), 1899-ben a forintot koronára számították át (a 10 000 Ft = 28 743 korona), ettől kezdve koronaértékben tüntették fel az összegeket. Az új század első évtizedében határozott visszaesés mutatkozik a kiadványokra előirányzott összegek felhasználásában. Kevés kivételtől eltekintve, minden évben maradt felesleges összeg; 1908, 1909 és az 1913-as években pl. több mint 10 000 korona az előző évi maradvány. (Jegyzőkönyvek, 1908. márc. 7., 1909. okt. 8., 1913. ápr. 11.) Az első világháborús évek, az utána következő infláció, nem maradt hatás nélkül a bizottság anyagi ellátottságára sem, majd az éppen csak meginduló fejlődést megakasztotta előbb a harmincas évek gazdasági válsága, később a második világháború. 1931-től kezdve a TB anyagi ellátottsága olyan minimális volt, hogy abból bármit tenni is, szinte lehetetlen volt. Tudta ezt a bizottság is, ezért történt meg, hogy 1931-ben a folyósított összeg nagy részét átengedte a Történettudományi Osztály gondozásában megjelenő Történelmi Szemle 1930. évfolyamának megjelenésére. (Iratai 15/1931.) Már előbb, 1926-ban is a TB költségvetése terhére történt a folyóirat kiadása. (Iratai 10/1926.) Ezenkívül a bizottságnak nem volt szerepe a folyóirat kiadásában. Az 1932. évi összegből az 1924-ben elhalt Nagy Gyula akadémikus nélkülöző családját segélyezte a bizottság (Jegyzőkönyvek, 1932. nov. 12.), és az 1933. I. félévre kapott teljes összeget átutalták Hóman Bálintnak a Scriptores Rerum Hung. Seac, XI—XIII. c. és a megindítandó kritikai forráskiadványsorozat támogatására. (Jegyzőkönyvek, 11932. nov. 12.) 1935 második felétől kezdve 1938-ig az utalványozott nagyobb összegeket a Szent István-emlékkönyv, az 1940 első felében kiutalt 5250 pengőből 4000 pengőt a Mátyás királyról szóló művek kiadására fordította a bizottság.