Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
34 esedékes évfordulója egy ilyen kiadvány megjelenését feltétlenül indokolná .. ... „Időszerű volna és ezért a bizottság tervbe vette a magyar parasztság történetére vonatkozó iratanyag összegyűjtését abból a célból, hogy belőle megismerjük a magyar parasztság életét és sorsát a magyar történelem folyamán ..." ... „A bizottság kívánatosnak tartaná továbbfolytatni azt a sorozatot, amely a külföldi egyetemeken tanuló magyarokra vonatkozó anyagot tartalmazta, idáig négy kötetben. S egyáltalában egy Monumenta Hungáriáé Paedagogica c. vállalat megindítását is fontolóra veszi..." „Rendkívül sürgős volna a bizottság meggyőződése szerint az 1400 után kelt okleveleknek kivonatos közzététele sorozatos kiadványokban ..." A TB tervezte továbbá, legrégibb eredeti okleveleink hasonmás-kiadását, a legrégibb magyar nyelvű levelek betűhív közlését, a magyar cenzúrára és ezzel kapcsolatosan a magyar könyvkereskedelemre, a magyar könyvnyomdászatra vonatkozó iratok, általában a XVI. századi dicális conscriptióknak kiadását, az ezekben található gazdag politikai, népesség- és gazdaságtörténeti anyag miatt. „Kelet-Európa története címen az úgynevezett kelet-európai nemzetek vagy államok története volna megirandó — folytatta a tervezet ismertetését az előadó —, amely megvilágítaná azt a hatást, amelyet az egymás mellett évszázadokon át élő népek egymás életformáira és történetük fejlődésére gyakoroltak." 10 8 A TB a munkatervbe szereplő feladatokat részletes ütemtervbe is felvette. 10 9 A bizottság munkálkodása még 1949-ig folytatódott, 11 0 erre az időszakra azonban az Akadémia Könyvtárának Kézirattárában levő, jelenlegi akadémiai iratanyagban nem találtunk adatokat. A régi TB tevékenysége tehát 1949-ben ért véget, amikor az egész Akadémiával egyidőben átadta helyét egy újabb szervezeti keretek között és új feladatokkal induló bizottságnak. A TB közel egy évszázados működése a magyar történetírás szempontjából igen jelentős. Nincs az Akadémiának még egy bizottsága, amely 108 iratai 1/1946. 109 Uo. UO Dr. Ember Győző akadémikus szóbeli közlése nyomán tudunk róla, hogy a bizottság többször ülésezett, és különféle ügyekkel foglalkozott, egészen 1949-ig. Ekkor az egész Akadémia átszervezése kapcsán automatikusan feloszlott.
