Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
32 utalt. Ilyen volt a Csánki Dezső halálával befejezetlenül maradt Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. mű folytatásáról szóló gondoskodás. 10 2 A közeledő Rákóczi-évfordulóra figyelmeztetve, többféle javaslatot terjesztett az Igazgató Tanács elé, amely a javaslatok közül az Archivum Rakóczianum folytatása mellett foglalt állást. (Ez egyelőre halasztódott.) Lukinich Imre kezdeményezésére határozta el a bizottság az Anjoukori Okmánytár folytatását is, amit még Nagy Gyula gyűjtött és amelynek sajtó alá rendezésével Szentpétery Imrét és Eckhart Ferencet bízta meg. 10 3 Még élesebben tárta fel a TB forráskiadói munkájának hiányait és a bizottság másolatgyűjteménye használhatatlanságának ügyét az 1934. évi jelentésében. Ezután rövid fellendülés következett be a bizottság működésében, ami természetesen az anyagi viszonyok javulásával is összefüggött. Ismét megjelent a Magyar Történelmi Tár és a magyar történelem néhány kiemelkedő egyéniségének közeledő évfordulója — (II. Rákóczi Ferenc halálának 1935-ben 200., I. István király halálának 1938-ban 900. és Mátyás király születésének 1940-ben 500.) — arra késztette a bizottságot, hogy méltóképpen ünnepelje meg a centenáriumokat. Ekkor vetődött fel ismét az évtizedek óta szünetelő Archivum Rakóczianum folytatásának, majd a Szt. István és Mátyás király emlékkönyvek kiadásának gondolata. Számba vette a TB mindazokat a sorozatokat és műveket, amelyek évtizedek óta csonkák, vagy befejezetlenek maradtak, és erőfeszítéseket tett kiadásukra. Így előkészületek történtek a Magyar Történelmi Emlékek folytatására és az első, vagyis az okmánytárak osztályában sajtó alá került a 41. és 42. kötet, Veress Endre: Carrilló Alfons levelezéseinek és iratai II., és Báthory István király levélváltása az erdélyi kormánnyal c. művek. Ugyancsak a Monumenták sorozatában tervezte a bizottság — Szekfü Gyula javaslatára — Cserei Mihály kiadatlan műveinek és — Szittyái Dénes szerkesztésében — Arator (Szántó) István Erdélyről írt munkájának megjelentetését. 10 4 E két utóbbi kiadása a gyakorlatban már nem valósulhatott meg. Kísérlet történt az Országgyűlési Emlékek folytatására is, amennyiben a bizottság a Magyar Országgyűlési Emlékek anyagának előkészítésével (Károlyi Árpád hagyatékának felhasználásával) Szabó Istvánt, az Er102 Az Országos Levéltár munkásai vállalták a munkát — Herczog József főigazgató irányításával, — Iratai 16/1934. és az Akadémia biztosította a kiadás anyagi alapjait. Iratai 13/1933. 103 Iratai 13/1933. 104 Jegyzőkönyvek, 1944. március 13.
