Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)
Gyűjtőkör
24 (A könyvtárankénti átlagszámok érdekesen tükrözik az 1961—62-ben bevezetett új leltári rend hatását. Ebben az időszakban került először sor az állományadatok tisztázására, a könyvek, folyóiratok különválasztására és a folyóiratoknak évfolyamonként történő nyilvántartására.) A szerzeményezésnek ez a kiszélesítése természetszerűleg több problémát vet fel. Ezek részben szervezeti jellegűek, hogy ti. egységes könyvtári keretben gyűjtsük-e a teljes anyagot, vagy az efemer értékű, csak dokumentációs célokat szolgáló dokumentumokat külön, az erre a célra kijelölt részleg kezelje-e. Bármi legyen is a döntés, biztos, hogy az utóbbi anyagféleséget vagy legalább egy részét „fogyó anyag"-ként kell kezelnünk, és a leltározástól kezdve a feldolgozáson át a raktározásig más elbírálás és főképp más kezelés alá esik, mint a hagyományos könyvtári állomány. 1 1, 1 8 A külföldi kutatási jelentés, az ún. report-anyag jelentőségét felismerték az akadémiai intézetek. Gyűjtik, feldolgozzák, sőt gyűjteményeiket jegyzékekben is ismertetik (mint pl. a Központi Fizikai Kutató Intézet). Még mindig nem fordítottunk azonban kellő gondot a saját reportjaink, az intézeti kutatási jelentések hasznosítására. Az Akadémia elnökének 1964-ben kelt 1. sz. utasítása 7 intézkedik „az akadémiai éves kutatási beszámoló jelentések elkészítéséről". Ez az utasítás szabályozza a kutatási jelentések formáját, példányszámát, megszabja, hogy hova és hány példányban kell azokat eljuttatni, majd így intézkedik: „a kutatóhelyeknek kutatási beszámolójuk minden részét annyi példányban kell elkészíteniük, hogy a (2)—(5) bekezdésben meghatározott példányok elküldése után irattáruk (kiemelés tőlem, S. M. A.) részére 1—1 példányban megmaradjon". (1/1964. MTA (A. K. 2.) sz. 6. § (6).) Ily módon irattárba kerülnek a valamennyi kutatási eredményt magukban foglaló „témabeszámolók" is. Az irattár a megőrzés célját szolgálja — az utókor mellett azonban rendkívül hasznos lenne, ha a jelenkor kutatói is hozzáférhetnének a beszámolók anyagához. Egyes intézményekben felismerték már ezt a helyzetet és az intézeti könyvtárban teszik hozzáférhetővé az éves beszámoló jelentések anyagát. A kérdés fontosságát mutatja, hogy vizsgálatát napirendre tűzte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is; 2 2 a kutatási jelentések országos nyilvántartását kívánja megvalósítani. Addig azonban, amíg ebből a távoli tervből valóság lesz, az intézeti könyvtárakban általánosan hozzáférhetővé kellene tenni az intézet éves beszámolóit. Feltárásuk hasznos segédanyagot szolgáltatna a rokonterületek kutatóinak.
