Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Romain Rolland levelei
139 A télen kiadom Beethoven-tanulmányaim első kötetét, amely Beethoven 1800—1801 és 1805—1806 közötti szerzeményeiről szól (Eroica, L e o n o r a, a szonáták az Appassionatáig). — Mellesleg beszélek majd (mivel könyvem elsősorban zenei) a Brunsvik-családról és Giulietta Guicciardiról ebben az időszakban. (Tehát a „Halhatatlan Kedvesről" még semmit, ez a következő kötetre marad: itt Teréz másodlagos szerepet játszik, az előtérben Giulietta és „Pepi" áll.) — Megengedi, hogy hivatkozzam Terézről készülő cikkére és jelezzem, hogy jövőre kiadja a Naplót? — Ebben az esetben kérem, hogy adja meg kiadványai pontos címét. — (Feltételezem, hogy a Terézről szóló cikk magyarul fog megjelenni, sajnos! Nagy gondot okoz majd lefordíttatnom.) A Halhatatlan Kedves kérdésének földerítésére az első teendő lenne lefényképeztetni a Berlinben levő Fischof-kézirat első lapját. Mint tudja, Beethoven fájdalmas panaszával kezdődik, s írásának idejét 1812 végére teszik. Nos, ebben az időben, alig néhány hónappal aHalhatatlan Kedveshez írt levél után megtörtént a szakítás és Beethoven ezt írja: „Auf diese Art mit A geht alles zu Grund e ". Csakhogy ebben a betűben egyáltalán nem vagyunk biztosak, senkinek sem sikerült megfejteni ezt a kezdőbetűt. (Egyesek Amalia Sebaldot, mások Arnimot akarnak kiolvasni, de mind a kettő igen valószínűtlen.) Látni kellene magunknak is és nem bízni meg a mások szemében. Nem tudja, jelenleg a berlini Állami Zenei Könyvtár igazgatója kicsoda? Ügy látszik, hogy a szakítást nem az egyik akarata okozta, sem a másiké, hanem a „ s chr e cklich e Umstánde", amelyek az egyesülés útjába álltak. Es itt pontosan föl kellene idézni a Brunsvikok életét 1812 június—júliusa és 1812 vége vagy 1813 tavasza között, hogy vajon megmagyarázza-e vagy sem azokat a körülményeket (Umstánde), amelyek Beethovent lesújtották. Sajnálom, hogy sokat szenved betegsége miatt. Pihenje ki magát és főleg levelem gyors megválaszolása ne okozzon önnek gondot! 6. Villeneuve, (Vaud) Olga, Villa, 1927. november 22. Kedves Czeke Marianne Végtelenül örülök azoknak a dokumentumoknak (s a levélnek), amelyeket most küldött. Hiába tudja, mit érnek, ezerszer többet érnek, mintsem gondolná. Köszönöm, köszönöm! Sem kedves Terézünknek, sem szeretett húgának, ennek a hozzá oly méltó, vonzó Jozefinnek nem lesz oka megbánni, hogy ön bizalommal volt irántam. Először is hadd mondjam meg, hogy valóban nem úgy fordítottam Teréz 1847-es naplójának Jozefinre és Beethovenre vonatkozó híres mondatát, ahogy ön.magyarázza; elfogadtam a rendes értelmezést, s ezért is nem
