Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)

Bevezetés

109 Louie Peacop, a londoni barátnő, Madeleine angol kapcsolatai révén jutott a Rolland-testvérek belső baráti körébe, maguk a testvérek viszont az ő közvetítésével kerültek ismeretségbe Czeke Mariannenal. Louie Peacop és Czeke Marianne Londonban ismerkedtek meg egymással, ahol Czeke Shakespeare-tanulmányokat folytatott. Barátságot kötöttek s az angol hölgy Pestre is ellátogatott. Itt vásárolt egy népi hímzésű terítőt, ami a Rolland-testvéreknek is igen megtetszett. Czeke Marianne és barátnői, mint Rolland lelkes olvasói, nekik is küldtek egyet. Így kezdődött az ismeretség a Rolland-testvérek és Czeke Marianne között. Romáin Rolland-t akkor tájt Magyarországról sokan felkeresték leveleikkel. Gyergyai Albert találóan állapítja meg, hogy mint a XVI. században Erasmusnál, a XVIII-ban Voltairenél, úgy kerestek a XX. század eleji magyar kortársak világosságot, humánumot Romáin Rolland-nál.

1

3 Dobossy László Rolland magyar vonatkozású levelezését ismertető tanulmányában, mint levélírót is jellemzi az írót. Kiemeli tapintatát, figyelmességét, a levelező társ megértésének igényét s a másik fél véleményének tiszteletét. A Czeke Marianne-hoz írt levelekben különösen híven tükröződnek Rolland-nak, a tudós kutatónak erényei. Magyar levelezői közül neki írta legtöbb levelét, szám szerint 42 darabot, köztük nyolc—tíz oldalasakat is. Szorosan e körbe tartozik az az egy levél, melyet mint Czeke Marianne munkatársának: Szirmayné Pulszky Henriette-nek írt.

2

0 Romáin Rolland és Czeke Marianne nagy terjedelmű és nagy értékű levelezését az író Beethoven- és Czeke Brunszvik Teréz-kutatásai indították el. Rolland-nak a zene iránti mély rokonszenve és tehetsége anyai öröksége. Mint középiskolás diák már kitűnő zongorista. Rómában, Malwida von Meysenburg szalonjában Beethoven-műveket játszik és Jean-Christophe, a „beethoveni-regényhős" már ekkor megjelenik gondolatvilágában. Pályaválasztásakor komoly problémája, hogy zeneművész legyen-e? Családja, főleg édesapja ellenezte a művészi pályát, ezért választotta legalább kutatása területéül, a zene történetét. Világot átfogó, szélesre tárt humanizmusa a művészet, elsősorban a zene egyetemes nyelvét beszélőkben találta meg szellemi rokonait s a róluk szóló művekben mondta el mindazt, amit magáról és koráról, önmagának és korának mondani akart. A nagy művész egyéniségekben, akikről írt, az önmagukkal és a világgal való heroikus küzdelem érdekelte leginkább s ezt ábrázolta legszívesebben. A zene fejedelmei közül mindvégig Beethoven állott hozzá legközelebb: zsenialitása, megalkuvást nem ismerő becsületessége, egyenessége, szenvedélyes szembenállása az elnyomókkal, s nem utolsósorban, ahogy boldogtalan egyéni sorsát viselte, Romáin Rolland világában testvéri vissz1

9 Gáldi László: Dobossy László „Romáin Rolland" című kandidátusi disszertációjának vitája. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, XV. 1959. 162—167. 1. 2

0 Romáin Rolland — Szirmayné Pulszky Henriettének. — 4. sz. — 1927. nov. 8. — OSZK Kézirattára.