Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Az átköltözés előtt ugyanis az akadémiai könyvtár állománya két főrészből állott. Az egyik az alapító gróf Teleki-család 30.000 kötetet kitevő, és az alapítástól 1826. márc. 17-től állandóan gyarapodó adományából

5 — amelyet külön állítottak fel és külön kezeltek (sajnos szakrendi felállítását, katalógusait ma még nem ismerjük). Ezekbe a könyvekbe a „Magyar Academia Könyvtára" feliratú bélyegzőn kívül még egy külön bélyegzőt is ütöttek „Gróf Telekiek alapítványa" felirattal. A másik állományrész, az akadémia saját szerzeményeiből állt és ajándékozások, csere, kötelespéldány, kisrészben vásárlás útján gyarapodott. Ez a rész is az akkori gyakorlatnak megfelelően, valamilyen szakrendben szintén külön volt felállítva — ezt a szakrendet sem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy az állományt képviselő fő tudományszakok alapján állt. Ezt a nehezen kezelhető és már-már áttekinthetetlen két különálló könyvtárat kellett az új épületben, a kor követelményeinek megfelelően elhelyezni. A bizottság javaslata szerint két probléma volt, amelyben az Akadémiának állást kellett foglalnia, illetőleg határozatot hoznia: 1. A Teleki-féle könyvtárt a jövőben is külön kell-e felállítani és kezelni az akadémiai könyvtárrésztől? 2. Külön kell-e felállítani és kezelni az úgynevezett hungaricumokat is? — vagyis az állományon belül legyen-e egy kiemelt hungaricum gyűjtemény?

6 A bizottság úgy látta, hogy ha külön kell kezelni ezután is a Teleki-féle, és külön a szorosan vett akadémiai könyvtárrészt, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha egy-egy könyvtárrészben legalább 25 fő-, és 50 alszakot alkotnak, ami együttesen 50 fő- és 100 alszakot jelent. És ha külön hungaricum könyvtárt is óhajt létesíteni az Akadémia, akkor a két könyvttárrészben meglevő 50 alés 100 főszakból kell kiemelni a hungaricumokat, azokat ismét valamilyen szakrendbe felállítani, ami fokozná a szakok számát és egyben a könyvtár áttekinthetetlenségét és zűrzavarát is. Ezért a bizottság elvetette a két külön könyvtárrész gondolatát, és azt javasolta, hogy a palotában a könyvtár felállítása egységes szakrendszer alapján történjék. De hogy az alapítók nemes ajándéka mindenkor kimutatható legyen, és hogy az idetartozó állományt, ha szükséges, az utókor is mindig regisztrálhassa, el kell határozni, hogy azokba a könyvekbe, amelyek a jövőben a Teleki-család alapítványa kapcsán kerülnek a könyvtár állományába ezentúl is, mint eddig a már említett kettős bélyegzőt nyomják; és a lajstromokban (katalógusokban) is jelöljék meg, hogy ezek a könyvek a Teleki-osztályba valók; — a majd kinyomtatandó katalógusban a Teleki-könyvek címei külön 5 A Teleki-féle állományrész gyarapodott egyrészt azáltal, hogy Teleki József az akadémia akkori elnöke segítségével több hagyaték (Kresznerics, Yeszerle és Pécely stb.) került a könyvtár tulajdonába; másrészt azáltal, hogy Teleki József végrendeletében magánkönyvtárát is az akadémiára hagyta, valamint az ugyancsak Teleki József által tett 24.000 frt-os külön alapítványból, amelynek az volt a célja, hogy az alapítvány jövedelmét a könyvtár gyarapítására és a könyvtárnoki fizetés növelésére használják fel. RAL 1322/1869 és Gróf Teleki József alapítványának vonatkozó része, RAL Alapítványi íratok. 6 A jelentés kifejti mit értettek akkor a Széchényi könyvtárban elfogadott elv szerint hungaricum alatt: ,,e szerint nemcsak a magyar nyelven, vagy magyarországi szerző által bármily nyelven írt könyvek, hanem akárki által s akármely nyelven írottak is, ha egészben bármikép Magyarországot illetik a hungaricumok közé számítanak." A bizottság felveti a kérdést így kell-e elfogadni és felállítani ezt az akadémia könyvtárában is. Uo. 4