Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
Torma Károly 1829 —1897. Egyetemi tanár, akadémiai tag. Közjogi és régészeti tanulmányokat írt. (Kézirati hagyatékának egy része az Akadémia Kézirattárában van.) 1875-ben az Akadémiai Értesítő köteteit és egy német földrajzi folyóirat évfolyamait kölcsönözte. Vész János Ármiti 1826 —1882. Mérnök, műegyetemi tanár, akadémiai tag. Bolyai Farkas műveit használta 1871-ben. Wenzel Gusztáv 1812 —1891. Jogtudós, egyetemi tanár, akadémiai tag. Számos jogi ós történelmi tanulmányt írt és valószínűleg ezekhez kölcsönözte a Kézirattárból 1876-ban a Cornides-fóle gyűjteményben levő okleveleket és Hornyik J. Szegedváros oklevéltára c. kéziratot is. Könyvkölcsönzése: összesen 4 egység a magyar történelem és jogtudomány köréből. A többi névszerint fel nem sorolt 199 kölcsönző az Akadémiai Könyvtár története szempontjából érdektelen olvasó, vagy 10 egységen alul kölcsönző és nem jelentős személy. Az összes 284 kölcsönző foglalkozás szerinti kimutatásban a következőképpen oszlik meg: E statisztika szerint tehát a kölcsönzők közül az akadémiai tagok használták legtöbbet a könyvtár állományát; az összes kölcsönzők 29,92%-a. De bármily jelentős az akadémikusok számaránya a kölcsönzők között, mégis70%ban nem akadémiai tagok kölcsönöztek. Tehát a könyvtár már ebben az időben sem csak egy tudományos testület zárt könyvtára volt, hanem tudományos közkönyvtár. Az akadémikusok után a következő a tanítók, tanárok csoportja, akik az összes kölcsönzők 16,54%-át teszik. Egyetemi és főiskolai tanárok (akik nem akadémikusok) 8,1%. Akadémikusok, egyet, és főiskolai tanárok, valamint tanítók tanárok csoportja együttesen majdnem az összes kölcsönzők 54,57%-a; tehát több, mint a kölcsönzők fele használta kizárólag tudományos céllal a könyvtár állományát. De a többi foglalkozású kölcsönzők is túlnyomó részben tudományos foglalkozásúak, képzettségűek, illetve tudományos munkásságot kifejtő személyek voltak. Magának a kikölcsönzött anyagnak az elemzése is azt bizonyítja, hogy a Könyvtárt csak elenyésző mértékben használták tanulmányi vagy művelődési célra; a Könyvtár állománya szinte maradéktalanul a tudományos kutatómunkát szolgálta. A Könyvtár 1870 — 75 között vezetett kölcsönzési könyvének elemzéséből, a többféle statisztikai kimutatásból bepillantást nyerhetünk egyrészt a kiegye7 0 Csak azokat soroltuk ebbe a fogalomba, akik a jelzett időben már akadémia; tagok voltak, vagy a tárgyalt időszakban azzá lettek. 7 1 Miután semmiféle olvasói napló nem maradt fenn, csak a lexikonokból állapíthattuk meg a foglalkozást. 46 kölcsönző foglalkozását nem sikerült kimutatni. Akadémikus Egyetemi, főiskolai tanár Egyetemi hallgató Egyesületek, intézmények, testületek író, újságíró, publicista Jogász, mérnök, orvos Tanító, tanár Tisztv. pap, politikus, egyéb Muzeol. könyvt. levéltáros foglalkozás szerint ismeretlen 7 1 284 fő 85 fő 70 23 „ 18 „ 3 „ 14 „ 8 „ 47 „ 34 „ 6 „ 46 „ összesen: 42
