Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Sophocles, Euripides, Thukydides, Platón (8 egység) Horatius, Plautus, Juvenalis és Cicero műveit (4 egység) az ókori Róma történetére vonatkozó műveket és Herodotus munkáját is (4 egység). Feltűnőnek látszik a magyar irodalom szakban használt művek nagy száma (34 egység), de nem tudtuk pontosan megállapítani, milyen művek megírását segítették elő ezek. A kölcsönzött folyóiratok között (28 egység) vannak: a Schedel és Vörösmarty szerkesztette „Figyelmező" 12, az Új Magyar Múzeum 5, az Elet és Literatúra 8, és a Muzárion 1 egysége. (A többi 6 egység különféle könyvekből áll.) Szakok szerinti kölcsönzése a következő: Könyvészet és általános irod. tört. 3, Akadémiák és Tud. társulatok kiadványai 3, Klasszika Filológia 1, Görög irodalom 8, Latin irodalom 4, Magyar nyelv 1, Magyar irodalom 34, Angol nyelv és irodalom 1, Ókori történelem 4, Nem magyar filozófia 1, Antropológia 1, Archeológia 2, és a Vegyes folyóiratokból: magyar 10 egység. Salamon Ferenc 1825—1892. Akadémikus, 1870-től a pesti egyetemen a magyar történelem tanára lett. 72 egységet kölcsönzött. Rendkívüli sokoldalú és termékeny író volt. Nagy nyelvtudással rendelkezett és így sok idegen nyelvű munkát használt fel tanulmányaihoz: 72 kölcsönzésből 55 egység idegen nyelvű. A Budapesti Hírlapban jelent meg 1870-ben „Egy kirándulás Horváthországba" c. tanulmánya, ennek létrejöttében szerepe volt az akadémiai könyvtárból kölcsönvett, az illyrekkel foglalkozó könyveknek is (5 + 1 egység). Ezeket a könyveket már 1863-ban, és 1869-ben kölcsönözte és csak 1875-ben jutottak vissza a könyvtárba. Több munkájában foglalkozott Buda és Pest történetével, ehhez is kölcsönzött néhány kötetet (4 egység) és Magyarország történetével (ókor és a török hódoltság kora); az erre vonatkozó szakirodalmat is megtaláljuk kölcsönzései közt. 1881-ben jelent meg „A római hódítás Magyarországon" c. tanulmánya, bizonyára ehhez vette kölcsön Mommsen: Corpus inscriptiorum Latinorumát és a más, erre vonatkozó szakirodalom 8 egységét 1875-ben. Szakok szerinti kölcsönzése a következő: Könyvészet és általános irod. tört. í, Mitológia, mondák és mesék 1, Magyar történelem 12, Egyetemes történelem 23, Ókori történelem 8, Magyar földrajz és nem magyar földrajz 2 — 2, Nem magyar filozófia 1, Magyar és nem magyar jog, valamint országgyűlési irományok 1—1, Geológia 1, Matematika 3, Hadtudomány 3, Teológia és egyház 2, Archeológia 4, Vegyes folyóiratokból: magyar 6 egység. Heinrich Gusztáv 1845 — 1922. Irodalomtörténész, a budapesti egyetemen a német filológia tanára, az MTA tagja, 1905-től főtitkára. (Rendkívül gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki, kritikai és irodalomtörténeti tanulmányai főleg a magyar és a német irodalomtörténet kapcsolatait vizsgálják. Részt vett több folyóirat szerkesztésében is.) 69 könyvtári egységet kölcsönzött. 1878-ban jelent meg a Nibelung monda német feldolgozásai c. tanulmánya, ehhez használhatta a könyvtárból 1873-ban kölcsönzött Koch: Nibelungenlied-jót, ugyancsak a hetvenes évek végén jelent meg a „Német balladák és románcok", kissé később a „Német irodalom rövid története", c. munkája, amelyekhez nyilván felhasználta az innen kölcsönzött műveket: Liliencron: Hist. Volkslieder, Müllenhoff: Denkmaler deutscher Poesie u. Prosa aus dem VIII—XII. Jahrhundert, Gottsfall: Deutsche Lit. d. XIX. Jahrhundert stb. Természetes, hogy sok német nyelvészeti munkát is (Grimm, Westphal stb.) kölcsönzött 1873-tól kezdve. Kölcsönzéseinek szakok szerinti csoportosítása a következő: Akadémiák és Tud.os társulatok kiadványai 1, Altalános nyelvészet 4, Klasszika filológia 1, Latin irodalom 1, Német nyelv 9, Német irodalom 18, Germanisztika 3, Keleti irodalom 2, Magyar történelem 9, Egyetemes történelem és Ókori történelem 3 — 3, Biografia és Magyar földrajz 1 — 1, Nem magyar földrajz és Néprajz 2 — 2, Utazás, Nem magyar filozófia és nem magyar jog, Biológia 1 — 1, Enciklopédiái könyvek 3, a Vegyes folyóiratokból: magyar 1, német 1 egység. Péterfy Jenő 1850 — 1899. (Esztétikus, irodalomtörténész, egyetemi magántanár.) 70 könyvtári egységet kölcsönzött. 1872 januárjában kölcsönözte az első munkát a könyvtárból, amely Fischer Kuno: Geschichte der neuern Philosphie-ja volt és ezt csak 1876-ban szolgáltatta vissza a könyvtárnak. A későbbiekben ugyanettől a szerzőtől használta még a Logik und Metaphysik c. munkát. Az irodalomban különösen szerette Reuter Fritz alnémet tájnyelvű író és költő munkáit, aki tájszólásban írt humoros műveivel tűnt ki. Könyvtárunkból kölcsönözte Reuter összegyűjtött műveinek 10 kötetét, az ezekhez írott szótárt is 1874-ben, és az innen kölcsönzött Holtzmann: Altdeutsche Grammatikából tanulta az olvasáshoz szükséges nyelvet. Nyomon követhető az is, hogy olaszországi utazásaihoz is talált itt irodalmat (Gregorovius: Geschichte der Stadt Rom c. ós Lucretia Borgia c. művét). Sokat foglalkozott Lessing-gel. Ehhez felhasználta Stahr: Lessings' Leben munkáját. A magyar nyelvészet köréből Révai Miklós nyelvészeti munkáját és a Régi magyar nyelvemléktár köteteit kölcsönözte, a folyóiratokon kívül. Különösen sok magyar irodalmi művet (29 egység) közötte sok Jókai könyvet; de Kazinczy 3 33