Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

A Fővárosi Lapokban jelent meg 1871 — 72-ben a Magyar népdalokról szóló tanulmánya; ehhez használhatta 1870 júliusában a könyvtárból kölcsönzött Mátray: Magyar népdalok I—III. füzetét. Foglalkozott Kazinczy munkásságával, emlékbeszédet tartott Kölcsey Ferenc felett; ezekhez kölcsönözhette 1874-ben Kazinczy eredeti munkáinak 1 — 2, Kölcsey munkáinak 1 — 2 kötetét. Kölcsönzései egyébként a különböző szakokból így alakulnak: Régi magyar irodalom 1, Magyar irodalom 11, Angol nyelv- és irodalom 1, Egyetemes történelem 9, Földrajz, Utazás 1 — 1, Magyar jog- és államtudomány 2, Magyar Országgyűlési irományok 8, Nem magyar jog 1, Vegyes folyóiratokból: magyar 5, francia 105, angol 1, és egyéb nyelvű 3 egység, ehhez járul 10 kézirat, mind kódex, vagy kódexmásolat. Goldziher Ignácz 1850—1921. Orientalista nyelvész, akadémiai tag, 1894-től az egyetemen a sémi nyelvek tanára. 134 könyvet és egy kéziratot kölcsönzött. Az 1870 — 75 évek még elsősorban a tudományos felkészültség megalapozásának évei voltak számára. Ekkor látogatta ösztöndíjjal a külföldi egyetemek keleti fakultásait, (Berlin, Lipcse, Bécs, Leiden) és utazott a közel-keleti területeken. Az akadémiai könyvtárból kölcsönzött nyelvészeti művek nagyrésze a keleti népek nyelvtanával foglalkozik vagy szótárak (19 egység), valamint ugyanilyen jellegű irodalmi munkák (21 egység). Egyike volt azoknak, akik alkotó munkájukhoz megfelelő szakkönyvtárt találtak az akadémiai könyvtárban. 1878 — 79-ben jelent meg Tanügyi reformok Egyiptomban c. tanulmánya, ehhez, kölcsönözhette ki Bunpen és Ebers Egyiptommal foglalkozó műveit 1874—1876-ig. A szaktudományi munkásságához szükséges anyagon kívül még elég sok filozófiai művet is kölcsönzött, Aristotelest, Schellinget több alkalommal, együttesen mintegy két évig volt nála az idealizmus és realizmus szintézisére törekvő, és a maga idejében nagyon népszerű Lotze: Mikrokosmos és Geschichte der Aesthetik in Deutschland c. munkája. Kölcsönzései a következő szakokból valók: Általános nyelvészet 2, Klasszika Filológia 2, Görög irodalom 5, Latin irodalom 3, Magyar nyelv 2, Német irodalom 1, Keleti és altáji nyelv 19, Keleti irodalom 21, Mitológia mondák és mesék 6, Egyetemes történelem 4, Ókori történelem 12, Biográfiák 3, Nem magyar földrajz 1, Néprajz 6, Utazás 5, Nem magyar filozófia 11, Antropológia 7, Teológia és egyház 6, Archeológia 3, Vegyes folyóiratokból francia 4, angol 7, egyéb nyelvű 4 egység, kézirat 1 darab. Mayr Aurél 1845—1914. Nyelvész, 1873-ban nevezték ki a budapesti egyetem indogermán összehasonlító nyelvészet helyettes tanárává. 1875/76. tanévben a német nyelvészetnek volt helyettes tanára. 1895-ben rendes tanár lett a budapesti egyetemen. 127 egységet kölcsönzött. Nem volt túlságosan termékeny tudós. Kölcsönzéseinek nagy részét feltehetően egyetemi előadásaihoz használta fel. Egyik fontos munkája az ó-indiai lágy aspirátákkal foglalkozik. Ehhez kölcsönözhette a Rigveda-val ós Mahábharátá-val foglalkozó könyveket (7 egység), Colebrooke: Essays on Hindus, Weber: Indische Studien köteteit, valamint a hindu nyelvvel foglalkozó több más művet. Alaposságát bizonyítja, hogy a szláv nyelv- ós irodalomszakban használt 22 kölcsönzött egységből, ő vett kölcsön 14-et, a fennmaradó 8 egység öt más kölcsönző között oszlik meg. Használta Gogol', Puskin és más orosz írók műveit is (5 egység). Szakok szerinti kölcsönzése a következőképpen oszlik meg: Könyvészet és ált. irod. tört. 1, Akadémiai kiadványok 1, Általános nyelvészet 35, Görög nyelv 1, Német nyelv 10, Német irodalom 3, Romanisztika 3, Olasz nyelv- és irodalom 2, Szláv nyelv- és irodalom 14, Germanisztika 8, Keleti és altáji nyelv 11, Keleti irodalom 11, Mitológia, mondák és mesék 4, Egyetemes történelem Ókori történelem 2, Nem nagyar filozófia 5, Nem magyar jog- és államtudomány 4, Teológia és egyház 2, Vegyes folyóiratokból angol 1, egyéb nyelvű 2. Lindner Ernő 1826 — 1902. Tanár, 1868-tól könyvtári tisztként, 1875-től alkönyvtárnokként dolgozott a MTA Könyvtárában. Elsősorban mint műfordító tevékenykedett és fordította németre Petőfi ós Arany költeményeit. Szepesi német tájszólásban irt fordításai igen népszerűek lettek. Az általános nyelvészet köréből, valamint a nem magvai' filozófiai irodalom esztétikával foglalkozó műveiből kölcsönzött művek a műfordítói munkásságát segítették elő, de nyilván felhasználta ezeket az 1879-ben megjelent Fartblihndije Zepserischer Liederposchen . . . c. munkájához is. Koestlin, Carriére, Lotze, Vischer, Zimmermann és mások esztétikával foglalkozó műveit többször és évekig használta a könyvtárból (9 egység). Viszont a magyar irodalmi könyveket és az akadémiai kiadványokat nyilván csak az általános tájékozódás miatt kölcsönözte. Kölcsönzése & következőképpen alakult; Könyvészet és ált. irod. tört. 4, Akadémiai kiadványok 12, Általános nyelvészet 11, Magyar nyelv 2, Magyar irodalom 11, Német nyelv- és irodalom 3, Angol nyelv- és irodalom 3, Olasz nyelv- és irod. 1, Keleti és altáji nyelv 4, Magyar történelem 1, Magyar földrajz és nem magyar földrajz 1 — 1, Utazás 2, Nem magyar filozófia 19, 31