Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
A legtöbbet kölcsönző Toldy Ferenc volt, 204 egység, amelyből 195 Révai Miklós leveleit és más kéziratait tartalmazta, a többi kódex, vagy régi magyar irodalommal foglalkozó kézirat volt. Nagy Imre, Ráth Károly másolati gyűjteményének 95, Tlialy Kálmán a Rákóczi-korra vonatkozó dokumentummok 48 egységét használta a Kézirattár állományából. Gyulai Pál, Szarvas Gábor és Volf György minden alkalommal csak kódexeket, vagy kódexmásolatokat kölcsönzött, Hunfalvy Pál, Reguly Antal nyelvészeti jegyzeteit használta, Wenzel Gusztáv, Pesty Frigyes oklevéltani kutatásokat folytattak. A kölcsönzött egységek szakok szerinti csoportosítása a következőképpen oszlik meg: Történelem, oklevéltan, földrajz, országgyűlési irományok: 209 egység. Összesen: 462 egység. Összegezve a könyvkölcsönzési, valamint a kéziratkölcsönzési könyvek adatait, a következőket állapíthatjuk meg: a használati szabályzatot véve alapul a könyvtár évenkénti nyitvatartása — az ünnepeket és a szünnapokat leszámítva — 1870 —1875 között átlagosan évi 193 —195 nap volt, amikor is a nyitvatartás 10—13 óráig terjedt. 6 4 A vizsgált időszakban 276 kölcsönző 1956 alkalommal 3078 könyvtári egységet, 28 kézirattári kölcsönző pedig 80 alkalommal 462 egységet kölcsönzött. Ez együttesen 304 kölcsönző, 63 2036 kölcsönzési alkalom, 3540 kölcsönzött egység. Az évi átlag: 51 kölcsönző, 590 kötet; az egy kölcsönzőre eső évi átlag nem egészen 11,5. A napi kölcsönzési forgalom átlaga a hat év alatt — évi 195 nyitvatartási napot véve alapul — 3 egység. 6 6 Az olvasók által kölcsönzött szakok közül a IV. clZcLZ 3/ Nyelv- és irodalomtudományi szakba tartozó könyveket és kéziratokat kölcsönözték a legtöbbet 1041 -f- 253 kézirattári, összesen: 1294 egységet az összes kölcsönzések 36,55%át. Ebből a görög és latin nyelv- és irodalomtudományra 203, (15,68%), a magyar nyelv- és irodalomtudományra (beleértve a kéziratokat és kódexeket is) 605 egység (46.75%) jut. A IV. szak után a legjelentékenyebben van képviselve a kölcsönzések között a Történelem, tehát a VI., VII., és VIII. szak. Ezekből a könyvekből és kéziratokból 760 egységet (21,46%) kölcsönöztek, amiből a magyar történelem 200 egység (26,31%). Érdekes, hogy a XXII. szakot, (Vegyes újságok és folyóiratok) milyen sokan kölcsönözték: 365 egységet (10,3%). A negyedik helyen áll a XII. szak a Jog- és Államtudományok 200 egységgel (5,64%). 6 4 Az 1876-ban bevezetett új használati szabályzat a nyitvatartási órák számát megemelte, és már nemcsak délelőtt, hanem délután is 15 —19 óráig az olvasóközönség rendelkezésére állott a könyvtár. 6 5 A 28 kéziratkölcsönző közül 20 olvasó könyveket is kölcsönzött, 8 fő azonban csak kéziratokat használt, így a kölcsönzők névszerinti kimutatásában 284 fő szerepel. 6 6 Külföldi könyvtárközi kölcsönzést az Akadémiai Könyvtár ebben az időben nem folytatott, ezt az akadémia főtitkári hivatala végezte. Ide fordultak az akadémikusok, ha valamely külföldi könyvtárból szükségük volt könyvre, vagy kéziratra. Az átkölcsönzési adminisztrációt maga a főtitkár (titoknok) bonyolította le. Példa erre Vámbéry Ármin számára kért „Kudasku Bilik" kézirat a bécsi Hofbibliothek-től. RAL 303/1870. Nyelvtud. 204 egység írod. tud. 17 kódexek (mint nyelvemlék) együtt: 253 egység. m 28
