Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)
II. A KÖNYVTÁR FORGALMA 1870 — 1875. Az olvasótermek látogatottságáról nem tudunk pontos kimutatást adni, mert ebből a korszakból semmiféle kéziratos napló, vagy összefoglaló jelentés nem maradt fenn. így csak arra a néhány adatra támaszkodhatunk, amelyet az Akadémiai Értesítő közöl 1869-ről és egy kézirat, amely 1870 májusától 1871 májusáig tartalmazza az olvasótermi adatokat. Eszerint 1869-ben 6838 olvasó, 1870/71-ben a már említett hónapokban 7232 olvasó látogatta az Akadémiai Könyvtárat. 5 8 Szerencsésebb helyzetben vagyunk a kölcsönzések tekintetében. Fennmaradt ugyanis 1870-ben kezdett és 1875. szeptember 30-ig vezetett „A magyar Tudományos Akadémia könyvtárából [kölcsön] kivett könyvek jegyzőkönyve 1870-ik évtől fogva" című kölcsönzési könyv 5 9 és egy másik kötet, mely 1866 — 1871-ig külön a kéziratok kölcsönzését tartalmazza. 6 0 Az előbbi kölcsönzési nyilvántartás egy 21 x 26 cm nagyságú, regiszteres, valaha félbőrkötésben levő könyv, aminek a következő rovatai vannak: folyószám, könyv címe, kivevő [kölcsönző] aláírása, kivétel napja, beadás napja. A rovat-címek írása, minden betű első lapján Budenz József alkönyvtárnok kezétől származik, a könyv vezetését tehát ő kezdte meg. A kölcsönzés technikai lebonyolítását a szolgák végzték, ez látszik a rovatcímek további írásából, a visszaadás időpontjának bejegyzéseiből. Az egyes tételeket maguk a kölcsönzők írták be, csak ritkán a könyvtárnokok, a szolgák szinte sohasem. Ezért találunk annyiféle kézírást, és sok olvashatatlan és pontatlan beírást a könyvben. Az első lapokon még sorszámozták a kölcsözéseket, később ez abbamaradt; a hiányzó sorszámozást most az elemzés céljára magunk pótoltuk. Az évek előrehaladtával már több azonos kézírású bejegyzést találunk, feltehetően a kölcsönzési munkát ekkor már tisztviselő végezte (Lindner Ernő). Bizony a kölcsönzési határidőket akkor sem tartották be; sok helyütt megállapítható, hogy több hónapig, sőt évekig is a kölcsönzőnél maradt egy-egy könyv, az is előfordult, hogy vissza sem került. A kölcsönzési könyv megteltével a vissza nem hozott könyveket átírták az új kölcsönkönyvbe; ezért szerepel több helyütt az „átírva" szó. A szabályzat két kölcsönzési könyv vezetését írta elő: az egyik a kölcsönzők nevei, a másik a kölcsönzött művek szerzőinek, vagy címeinek betűrend5 8 Akadémiai Értesítő 1870. 34 p. és Vegyes 2-rét 40/1. kötet XI. c. kézirat a Kézirattárban. 1876-tól a Magyar Könyvszemlében már rendszeresen találunk adatokat az olvasótermi használatra vonatkozóan. 5 9 Könyvtári iratok 3/3. 6 0 Könyvtári iratok 19/1. 22
