Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Az utóbbi két szak iránti érdeklődést viszont megmagyarázzák az Akadémiai célkitűzései és fő feladatai. A fentieket látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy a következő fontosnak tartott szak a Magyar történelem, Magyar irodalom és a Magyar Akadémia Kiadványai (MAK) volt, amelyből a már említett időszak alatt 1524, 802, illetőleg 108 művet rendeztek, inventáriumoztak, de idő és személyzet hiányában betűrendes katalógussal még nem tudták ellátni. Az alább felsorolt szakok rendezése Rómer Flóris, akkori kézirattári- és éremtári őr munkásságához fűződik, aki a könyvtári állomány teljesen új rendszer szerinti felállításának nagy munkájában a természettudományi és archaeológiai' szakok rendezését vállalta. Ezek a szakok a következők voltak: (A számok a feldolgozott műveket jelzik.) Növénytan 178, Ásvány- és földtan 231, Állattan 176, Természetrajz 148, Órégiségtan 311, Középkori-régiségtan 127, Éremtan 130, Vegytan 251, művel szerepelt a könyvtár állományában. A fenti szakok ekkor már szintén rendezettek, elkészültek róluk az inventáriumi jegyzékek is, csak betűrendes katalógus nem. Az alábbi szakokban a rendezési munka és részben az inventáriumok összeállítása folyt. Ezek: Történelem (nem magyar) 1117 mű, Magyar politika 195, Politika (általában) 1050, Jogtan (általános) 360 mű.

2

7 A könyvtár rendezéséről, állapotáról Hunfalvy Pál készített jelentést 1868. jan. 2-án, amelyben rámutatott a könyvtárrendezés nehézségeire, az addig szakokban rendezett könyvek számára, és egyetlen panaszként a kötelespéldányok rendetlen, hiányos érkezését jelölte meg. A jelentést az Akadémia összes ülése tudomásul vette, a kötelespéldányokra vonatkozó teendőket pedig a Könyvtári Bizottság hatáskörébe utalta át.

2

8 A könyvtár állománya a költözéskor több mint 100.000 kötet könyv- és folyóiratból, valamint több mint 2000 kötet, illetőleg csomag, kéziratból állt. Az új könyvtári helyiségekben a rendezés nyugodt munkáját zavarta a helyiségek építészeti befejezetiensége, berendezetlensége (festési, padlózási munkálatok végzése, könyvállványok utólagos felállítása stb.) és az is, hogy a palota elkészülését a hírlapok közölték a nyilvánossággal, aminek következtében a látogatók tömegei lepték el a palotát, közte a könyvtár helyiségeit is, megtekintés céljából.

2

9 Ez az állapot természetes volt, hiszen az Akadémia palotája a magyar nép áldozatos anyagi vállalása, széles körű gyűjtés eredményeként épült fel

3

0 és így az adakozók igényt tartottak annak megtekintésére. Ha a könyvtárrendezés állását — a palotába való beköltözéstől 1867 végéig — az elvégzett munka összességében tekintjük, azt lehet megállapítani, hogy a könyvtárnokok óriási munkát végeztek hihetetlenül rövid idő alatt. Ezt csak a munkafolyamatok gondos és precíz megszervezésével, magasfokú, elmélyült szakmai tudással lehetett megoldani. " Uo. 2

8 Akadémiai Értesítő 1868. 35. p. Hunfalvy Pál jelentése a könyvtár állapotáról. 2

9 Uo. 3

0 A palotaépítés történetére nézve ld. szerző 1962-ben megjelent „Nemzeti részvét emelte" 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját c. cikkét a Magyar Tudomány 1962/6 — 7. számában és kiilönlenyomatként a könyvtár kiadványai sorozat.ban. 13