Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

a könyveket az ideiglenes padlóval ellátott nagy olvasóterembe, az egyik udvari raktárrészbe és a leendő kézirattárba a nyers padlóra, nagy halmokba helyezték el. A nehézségeket fokozta, hogy a könyvtár költözésekor olvadt a hó, esett az eső, így óvni kellett a könyveket a víztől. Szerencsére a könyvtárnokok gondos előrelátása következtében, a könyveket a Nemzeti Múzeum könyvtárától kölcsönkért 44 ládába rakták — ezeket kibélelték — ami pedig nem fért el a ládákban azokat erős papírba csmagolták, összekötözték, hogy a szállításnál szét ne hulljanak.

2

0 A csomagolást rendkívül nagy gonddal könyvkötők végezték. Az egy szakba tartozó könyveket lehetőleg együtt-tartották, a ládák, csomagok külsejére ráírták a szakcsoportok nevét és viasszal lepecsételték. A falak és a padló nyirkosságát látva, ezeknek a ládáknak és csomagoknak nagy részét nem bontották széjjel, (csak a nedveseket) így az eső és a még teljesen ki nem száradt helyiségek páratartalma nem okozott jelentős kárt a könyvekben, kéziratokban. Az elmondottak bizonyítják Hunfalvy Pálnak a könyvtár állományáért érzett felelősségét, gondosságát és egyben könyvtári szakértelmét. A legfontosabb előkészületek megtétele után a könyvtár átköltöztetését különösen gyorsan és ennek ellenére viszonylag rendben, mintegy 10 nap alatt sikerült lebonyolítani.

2

1 3. A könyvtár felállítása, rendezése A beköltözés után elsősorban a ,,nagy könyves terem", a Dunára néző főraktár 41 X 10,5 X 6 m terjedelmű, két közfallal három részre osztható, fent boltozattal záruló, középen kettős oszlopsorral tagolt terem befejezése volt a legfontosabb feladat. A négyméter magas, és belméretüket tekintve mély (40 cm az alsó részben 60 cm) fülkeszerűen képzett nyitott polcok elkészülésével megkezdődhetett a könyvtár felállítása. 1865. májusától kezdve,

2

2 ekkorra készültek el a könyvállványok, a felállítási munka folyamata a következő volt: a rendelkezésre álló kb. 1820 méternyi polcférőhelyeken az előre elkészített terv alapján kijelölték az egyes szakok helyeit, 23 szakot, a 24. rész a Kézirattáré volt, amely számára — a 24. szakon belül — külön rendszert alkottak.

2

3 A fő- és alszakok neveit, rövidített alakban vastag kartonpapírra írták, (pl. Klassz, fii., Jogtud. ált., M. tört., stb.) majd a kijelölt raktári részekben a vonatkozó polcokra erősítették. Minden könyvet egyenként kézbevettek, az új szakrendszer alapján meghatározták szakszerinti liovátartozását, és így helyezték a könyvállványokra, figyelembe véve a könyv formátumát is. (Három nagyságrendet különböztettek meg: 1. octavo, 2. quarto, 3. folio-t.) 2

0 RAL 1865. évi számlákat és u.itt a hordárok segély iránti kérelmét az Akadémia elnökéhez; és RAL 886/1865. Dessewffy E. levelét Arany Jánoshoz. 2

1 Akadémiai Értesítő 1868. 34 p. Hunfalvy Pál jelentése az Akadémiai Könyvtár állapotáról. 2

2 A polcok pünkösdre készültek el. Ld. Hunfalvy Pál levelét Arany J.-hoz. RAL 973/1865. 2

3 A szakok elhelyezésének terve megtalálható a RAL 1380/1865 sz. kéziratban. Két terv készült a szétosztásra, némi eltérés van a kettő között, de lényegében mindkettő azonos. 10