Büky Béla: A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre. Témamegoszlási statisztikák készítése és alkalmazása (A MTAK kiadványai 43. Budapest, 1964)
figyelhető további eltérés az is, hogy a disszertációs témák sokkal nagyobb százaléka (12,21%) foglalkozik mérnöki-f-ipari technológiai kérdésekkel, mint az Actáké (7,01%). A mérnöki tudományokkal rokon területen: a geo-tudornányok területén is jóval magasabb előfordulási számot látunk a disszertációkban (6,4%), mint az Actákban (3,51%). Meg kell végül jegyezni, hogy a disszertációk esetében (az Mctrakkal szemben) a legújabban felmerült és még vitára okot adó vizsgálati kérdések, valamint a kísérletezés stádiumában levő módszerek is szép számmal fordulnak elő. A disszertációk témaanyagának más témaegységekkel, mondjuk a távlati kutatási terv kitűzött témáival való egybevetése még sokkal érdekesebb képet mutathat, mint az dctókkal való egybevetés. 3. Utolsó fejezetként a kutatás szervező és irányító fórumainak, valamint a témastatisztikák készítőinek egymáshoz való viszonyát szeretnénk még röviden megvilágítani. Nyilvánvaló, hogy a témastatisztikák készítői nem öncélú kedvtelésből állítják össze elemzéseiket, hanem elsősorban azért, hogy ezek a kutatás irányító szervei számára támpontot és segítséget nyújtsanak. Témaelemzési statisztikák és kimutatások előmozdíthatják pl. a jövőbeli tudományos kutatások sikeres tervezését azáltal, hogy az egyes tudományszakok fejlődési tendenciáiról és várható szakmegoszlásáról tájékoztatást nyújtanak. A témastatisztikák megkönnyíthetik a kutatások koordinálásával kapcsolatos feladatokat is, hiszen segítségükkel könnyen kimutatható, hogy hol folynak kutatások egy adott problémával kapcsolatban, és hogy a különféle helyen folyó, egy adott problémára vonatkozó kutatások mennyiben fedik, ill. egészítik ki egymást. A nemzetközi és az országon belüli tudományos együttműködés (kooperáció) szempontjából sem érdektelenek a témastatisztikák: ezek feltárhatják ugyanis egy-egy ország tudományos kutatásának erősségeit és gyenge pontjait, és rávilágíthatnak arra, hogy kivel milyen kutatási területen érdemes együttműködni. A létrejött kutatási eredmények értékelése és minősítése végzésekor is jó szolgálatot tehet annak témastatisztikai ismerete, hogy ez a kutatási eredmény hogyan viszonyul a külföldi kutatási érdeklődésekhez, ill. a hazai kutatási hagyományokhoz. 1 9 Az imént néhány kutatásszervezési feladat felsorolását adtuk, amelynek alapján jól látható volt, hogy a témaelemzési statisztikák hogyan kapcsolódhatnak egy-egy ilyen tudományszervezési feladatkör igényeihez. A témaelemzési statisztikák készítésekor minden esetben e tudományszervezési feladatkörök szempontjából kell értékelni azt, hogy érdemes-e egyáltalán a szóban forgó témastatisztika elkészítésére vállalkozni vagy sem. E fejezet utolsó kérdéseként még arra térünk ki, hogy ki hivatott tulajdonképpen az előbbiekben bemutatott témastatisztikák készítésére? Egyes érvek amellett szólnak, hogv a témastatisztika-készítés kezdeményezéseinek a nagykönyvtárak tájékoztató vagy bibliográfiai osztályairól, ill. a dokumentációs intézetekből: a tudományos tájékoztatás műhelyeiből kell kiindulniok, hiszen ezek kezeügyében vannak elsősorban azok a bibliográfiák, cédulakatalógusok, kartotékok stb., amelyek felhasználásával témastatisztikák készülhetnek. Más érvek viszont amellett szólnak, hogy a szóban forgó statiszti1 9 A kutatási eredmények ellenőrző jellegű értékelésének kérdését: a kutatási tevékenység hatékonyságát és gazdaságosságát tárgyalja TÓBIÁS Lóránd Gondolatok az ipari kutatás hatékonyságáról e. cikkében (Magy. Tud. 1963. 615—619. 1.), és ugyanott az ipari kutatás hatékonysági vizsgálatainak, méréseinek lehetséges irányait és terrénumait is felvázolja. 14
