Rózsa György: Hagyomány és korszerűség. Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (A MTAK kiadványai 42. Budapest, 1964)

I stb.), továbbá az egyes állománytesteket feltáró és leíró olyan kiadványok, mint a „Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa 1952 — 1961" (1962. 183 lap), valamint kézirattári anyagközlések és tanulmányok (Bolyai, Bartók. Székely Bertalan stb.), amelyek többnyire a Magyar Tudomány „Történelmi adattár" rovatában jelennek meg. Ugyancsak a tudományos munkát hivatottak elősegíteni különböző könyvtári-könyvészeti segédletek, mint a nemzetközi sziglagyűjtemények („Index acronymorum selectorum"), vagy az olyan kiadványok, mint a mikrokártya szerepéről a kutatásban szóló tanulmány (amelyet egyébként fordításra átvettek az NDK-ban és Csehszlovákiában). Ezzel összefüggésben említem meg, mint lényeges központi akadémiai szolgáltatást, azt a tevékenységet, amelyet a Könyvtár Mikrofilmlaboratóriuma végez. Külön kell megemlíteni a Könyvtár által megszervezett tudományszervezési dokumentációs és bizonyos mértékű tudományszervezési kutatómunkát és ezzel összefüggésben, a Könyvtár legjelentősebb kiadványát, a negyedik évfolyamába lépett ,,Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmáról" c., évi hat számban megjelenő dokumentációs folyóiratot, amely iránt külföldön is fokozódó érdeklődés mutatkozik. A Könyvtár gondozásában indul meg a ,,Tudományszervezési füzetek" c. kismonográfia-sorozat. Mindezek a kiadványok az Elnökség útmutatásának megfelelően, a Könyvtár munkatervébe illesztett tudományos program keretében készültek és jelenleg már több száz szerzői ív terjedelmet tesznek ki. Amint e rövid áttekintésből is kitűnik, a Könyvtár törekedik bizonyos egyensúly kialakítására a hagyományos, történeti témák (forrásfeltárások, tudománytörténet) és az időszerű, az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseit támogató témák és szolgáltatások között (tudományszervezési dokumentáció). Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztésének irányvonalai Az MTA Elnöksége, illetőleg az Elnökségi Tanács és az Elnökségi Könyvtári Bizottság az utóbbi esztendőkben több alkalommal is foglalkoztak a Könyvtár helyzetével és különböző problémáival. Ezek során határozta el az Elnökség új könyvtárépület létesítését az Akadémia intézetfejlesztési programjakeretében, figyelembe véve a rendkívül értékes állomány elhelyezésének lehetetlenülését, a könyvtári tevékenység jelentős mértékű további kiterjesztésének és fellendülésének jelenlegi akadályait (utalok az előzőkben ismertetett adatokra az utóbbi évtized fejlődéséről) és a kapcsolatos problémák teljes megoldhatatlanságát az Akadémia székházában (és a székházon kívüli átmeneti ,,pót"-lehetőségekre, mint a kihelyezett raktárak, amelyekből máris több mint kívánatos számmal rendelkezik a Könyvtár). Vagyis a Könyvtár működése, fejlődése ellentmondásba került elhelyezési körülményeivel. Hozzátartozik a teljes képhez az is, hogy hovatovább nemcsak a Könyvtár működése áll lehetetlenülés előtt, hanem az Akadémia is évek óta fokozódó elhelyezési gondokkal küzd, mind az Elnökség, mind egyes irodái, mind pedig tanácsés előadótermeinek elhelyezése, illetve férőhelykapacitása elégtelenné vált. A százéves épület végképp szűknek bizonyul a tárcaként is működő Akadémiának és a korszerű nagykönyvtárrá fejlődött Akadémiai Könyvtárnak. Mindezekre való tekintettel az illetékes kormányzati szervek magukévá tették az 7