Rózsa György: Hagyomány és korszerűség. Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (A MTAK kiadványai 42. Budapest, 1964)

tárának, Akadémiánk e legrégibb és hosszú időn keresztül egyetlen tudományos intézményének távlati fejlesztési koncepciójára fordítani. Hol tart jelenleg az Akadémiai Könyvtár? Messzire vezetne a Könyvtár közel 140 éves történetét akárcsak nagy vonalakban is felvázolni. „A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826—1961" (1960. Akadémiai Kiadó, 109 lap )c. összefoglaló tájékoztató köteten kívül, a Könyvtár munkatársai az utóbbi évtizedben jónéhány közleményben dolgoztak fel egy-egy részkérdést, amelyek egyben mind előtanulmányul is szolgálnak a megírandó könyvtártörténethez. Maga az idézett kötet is annak számít, mint Rusznyák István, az MTA elnöke bevezetőjében kiemelte: „Ezt a könyvecskét az Akadémia egy megírandó nagyobb szabású könyvtártörténet elődjének, szerény előmunkálatának tekinti: megírására a kibontakozó magyar tudománytörténeti kutatások keretében minden bizonnyal sor kerül."

2 Jelen közlemény annyiban foglalkozik a múlttal és jelennel, amennyiben az a jövő, a távlati fejlesztés terveihez szükséges.

3 A könyvtár fejlődését a felszabadulás után, különösen az MTA átszervezése óta a következő néhány adat is érzékelteti: a költségvetés másfél évtized alatt tizenkétszeresére emelkedett, munkatársainak száma megháromszorozódott, 1950-ben 300 külföldi tudományos intézménnyel — 1963-ban 100 állam 2100 intézményével folytat kiadvány cserét. 1953-tól 1963-ig a könyvtárhasználati alkalmak másfélszeresre, a használt könyvtári egységek száma három és félszeresre, az egy alkalommal használt egységek száma kétszeresre növekedett. Az állomány mintegy 1 millió könyvtári egységet tesz ki jelenleg (könyv, folyóirat, kézirat, mikrofilm), de értékét nem annyira a milliós mennyiség jellemzi, mint inkább az, hogy egészében véve tudományos jellegű. A Könyvtár korlátozott nyilvánossága (csak tudományos munkát végzők használhatják) és „praesens" jellegéből (helyben olvasással használható az állomány, kölcsönzést csak kisebb mértékben folytat) következőleg duplumok, többes példányok gyűjtésére nem rendezkedett be, az állomány száma tehát némi korrekcióval lefelé, a címek mennyiségét is adja.

4 A Könyvtár gyűjteményei között van az ország legjelentősebb tudományos folyóirattára (több mint 136 ezer kötet, a kurrens periodikák száma több mint 4 és félezer cím a világ minden tájáról). A Könyvtár állományának alapjait megvető adományok és hagyatékok (Teleki, Ráth stb.) mellett több mint egy évszázadon keresztül főleg a nemzetközi kiadványcsere útján gyarapodtak a gyűjtemények; tervszerű, nagyvonalú és költségvetésileg biztosított beszerzési politika azonban csak Akadémiánk átszervezésével vehette kezdetét. Ezt jól érzékelteti az a tény, hogy a jelenlegi 2 A kötet 50—54. lapján válogatott bibliográfia a Könyvtár történetéhez. 3 A Magyar Tudomány hasábjain erre vonatkozóan már korábban megjelent kisebb tájékoztatások és közlemények: 1961. 3. sz. 183—184. és 186 — 188. lap, 1963. 2. sz. 127—129. lap. 4 A Könyvtár állományára vonatkozó adat hozzávetőlegesnek tekintendő, fennállása óta teljes és alapos állományrevízió és elemzés nem volt, 1950-től állnak rendelkezésre az évenkénti gyarapodásról ellenőrzött számok, az előző korszakéi azonban jobbára becslésen alapulnak. 5