Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)
23 ről megjelentek a hatalmas magyar király követei, hogy MÁTYÁS feleségéül Magyarországra kísérjék, Diomedes CARAFFA, nászajándékul, remekbekészült kódexben foglalta össze számára, hogyan kell viselkednie mint magyar királynénak. Az Institutio vivendi azonban nem az egyetlen könyv, amelyet Nápolyból magával hozott Magyarországra, hanem más kódexeket is, és egy részükkel férje könyvtárát gazdagította, más részüket megtartotta a maga használatára. Az egyesített magyar — aragon címeres kötetek annak bizonyítékai, hogy Magyarországra érkezte után, mint királyné is kapott, illetőleg készíttetett saját maga számára kódexeket, gondoskodva arról, hogy királynéi címer jelölje azokat. Itáliai minátorok az ő számára is dolgoztak, de hogy ATTAVANTÉt is foglalkoztatta volna, az valószínűleg félreértésen alapszik. 9 8 Olasz humanisták is ajánlottak föl neki kódexeket, nyomtatott könyveket: BONFINI MÁTYÁS udvarába érkeztekor neki nyújtotta át a História Asculanát; Christophorus PERSONA az Agathiast, IOHANNES MARCTJS CYNICUS a Caracciolust küldte, Diomedes CARAEFA egy második könyvet is ajándékozott neki. A könyv nem üres dísz volt a királyné számára. Nemcsak BoNFiNinál olvassuk, hogy a király megbízta, legyen BEATRIX fölolvasója, hanem RANSANUS is arról értesít, hogy maga a királyné adta át neki azt a kódexet, amely a magyar királyokkal foglalkozik ATTiLÁtól MÁTYÁsig, s megbízta, készítsen helyette a tárgyhoz méltó, csiszolt stílusú magyar történelmet. Ez a jelenet Bécsben játszódott le, könyvek tehát ott is voltak BEATRIX kezeügyében. Akár sajátjai, akár férjéé voltak ezek, mindenképpen az derül ki, hogy tartalmilag ismerte azokat. Mekkora lehetett BEATRIX könyvtára, nem tudjuk, de aligha maradhatott el számban ARAGONIAI ELEONORÁétól vagy CHARLOTTE DE SAVOIE gyűjteményétől, tehát 50—100 kötet. Különösen jellemző azonban, hogy míg az említett két uralkodónő könyvtára ájtatossági művekből és szórakoztató olvasmányokból állt," BEATRIX könyvei közt csillagászat, történelem, zene, patrisztika, klasszikus és humanista irodalom van túlsúlyban. A külön könyvgyűjtemény létezése teljesen beleillik abba a képbe, amit BEATRIXTOI rajzoltak az egykorú források és az újabb tudományos irodalom. 10 0 De semmiképpen sem lehet belőle arra következtetni, hogy az olasz királynénak döntő, kezdeményező szerepe lett volna a Corvina-könyvtár létrejöttében vagy erősebb fejlesztésében, amint főleg a külföldi irodalom képzelte. Kétségtelen, hogy a házasságkötés után lepték el igazán MÁTYÁS udvarát az itáliai humanisták, hogy a magyar hagyományoknak megfe9 8 BEATRIX ti. 318 forintot [utalványozott egy Alexandro ATTAVANTI nevű személynek. (BERZEVICZY: Beatrix királyné életére vonatkozó oklevelek. 257. 1.) Hogy miért, nem tudjuk. De nincs okunk annak a föltételezésére, hogy Alexandro ATTAVANTI azonos az illuminátor Attavante dei ATTAVANTival. (BERZEVICZY többször i. m. 303. 1.) 9 9 ARAGONIAI ELEONORA könyvei breviáriumok, missalék, bibliák, officiumok, aszketikai könyvek, legendáriumok, confessionalék, prédikációk, egyházatyák életrajzai. Világi tartalmú könyv alig akad köztük: egy olasz nyelvű PLINITTS, BOETHIUS : De consolatione philosophiae és még két-három másik. (FAVA: I. m. 121—-122.1.) — CHARLOTTE DE SAVOIE könyvei: biblia, 6 db. livre d'heures, zsoltároskönyv, missale, Vita Christi, szentek élete, lelkiolvasmányok, gyónási könyvek, másrészt pedig könnyű olvasmányok: trójai történet, lovagregények és az udvari életet érintő könyvek. Klaszszikus irodalom, világi tudományos munka nincs köztük. (DELISLE: I. m. 91—93. 1.) 10 0 MÁTYÁS királynak volt kitűnő zene- és énekkara, de BEATRIX a maga számára külön énekkart is tartott. (BERZEVICZY: I. m. 53. 1. és HARASZTI: I. m. 338. 1.)
