Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)
17 kódexek, amelyeken megmaradt BEATRIX aragon címere és — amint legalább a CuRTius-kódexról tudjuk, nem kaptak új kötést, azok nem jutottak az előbbiek sorsára, hanem megmaradtak a királyné tulajdonában. A psalterium esetében ez világos, de még nem bizonyítéka egy külön könyvgyűjteménynek, mert nem könyvtári darab, hanem személyes használatra való imádságoskönyv. Könyvtári darab azonban a másik pusztán aragon-címeres darab, a CuRTius-kódex. CURTITJS Rerum gestarum Alexandri Magni libri c. munkája valószínűleg már a BEATRixszal kötött házasság előtt megvolt MÁTYÁS király könyvtárában, mert a MÁTYÁS címerével fönnmaradt példányt 1467-ben másolta a király számára már akkor rendszeresen dolgozó Petrus CENNINIUS. 6 4 Igaz ugyan, hogy nem egyszer előfordul, hogy ugyanaz a munka több példányban található meg a korvinák közt, mégis föltűnő, hogy a nápolyi példányban nem festették át az aragon címert és nem kapott új kötést. 6 5 Már pusztán ebből a tényből nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a két CüRTius-kódex közül a MÁTYÁScímeres példány korvina, az aragon-címeres pedig BEATRIX királyné külön könyvtárának egyik darabja. Van azonban ennek a kódexnek egy különlegesen érdekes bejegyzése is, ami úgy látszik, hogy közelebbi vonatkozásba hozza BEATRixszal; és megerősíti azt a föltevést hogy a királyné személyes tulajdonában maradt. Ez a bejegyzés néhány soros titkosírás az első előzék belső lapján. A titkosírás megfejtése OROSZ Gábor, MEZEY László ós GERÉZDI Rábán közös munkájával sikerült, és a következő eredményt adta: „Anno d[omi]ni mille[s]i[m]o LXXXX p[ri]mo die dom[i]nico post [diem] epiphaniarum domini veni huc agriam, tercio die venit post me hue sere[nissi]mus dfominus] rex ladislaus: 1490 coronatus in die dominico die post festum [egy bizonytalan jel] exaltationis san[ctae] crucisfegy bizonytalan jel]." Mit mond ez a följegyzés? A szöveg írója azt állítja, hogy ő 1[4]91 vízkereszt utáni vasárnap Egerbe jött. (A följegyzés tehát Egerben készült). Harmadnapra utánajött ULÁSZLÓ király, akit 1490 szentkereszt fölmagasztaltatásának napja utáni vasárnap megkoronáztak. A koronázás időpontjának megjelölésében némi bizonytalanság, sőt hiba is van. A bizonytalanság abban áll, hogy a „die post festum" nem mondja meg, hogy szentkereszt fölmagasztaltatásának napja (szept. 14) után hányadik napról van szó; a hiba pedig az, hogy a koronázás napja, szeptember 18, 1490-ben nem vasárnapra, hanem szombatra esett. Az azonban kétségtelen, hogy ULÁSZLÓ király 1491 elején csakugyan járt Egerben, amikor Kassa felé vonult a trónkövetelő lengyel Albert ellen, ugyanis január 15-ről Egerből keltezett oklevelét ismerjük. 6 6 De ki lehetett az a személy, akinek fontos volt, hogy Egerben ULÁSZLÓ királlyal találkozzék, s aki szükségesnek tartotta, hogy ezt a ránézve fontos eseményt följegyezze, valamint azt, hogy a találkozás alkalmával ULÁSZLÓ már meg volt koronázva? Még hozzá ezt a följegyzést csak olyan személy tehette, aki egy aragon címeres kódex birtokában volt, és aki ezt a kódexet annyira a saját legszemélyesebb tulajdonának érezte, hogy bejegyzéseket, sőt fontos, bizalmas, mások előtt titkolt följegyezni valóit írja bele. A kódexben található címer, a följegyzés tartalma és titkossága alapján a legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy a bejegyzés írója maga a királyné volt. Ismerve az ULÁSZLÓ-BEATRIX-féle házassági tragikomédiát és a rá következő hosszas pereskedést, az egri epizód és annak följegyzése teljesen megmagyarázható. BEATRIX titokban találkozhatott Egerben ULÁszLÓval, akiről jól tudjuk, hogy politikai ürügyekre hivatkozva kezdettől fogva kikötötte a házasságkötés szigorú titokban tartását. Ennek a titokban 6 4 OSzK Clmae 160. CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai. Petrus Cenninius. Magy. Könyvszle. 1958. 327—344. 1. 6 5 A TRAPEZiJNTius-kódex, amelyben a címert átfestették, új kötést is kapott Budán. 6 6 RÁTH Károlv: A magyar királyok hadjáratai, utazásai, tartózkodási helyei. Győr, 1861. 254. 1. 2 Magyar Könyvszemle
