Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (A MTAK kiadványai 40. Budapest, 1964)

között. A dokumentációban természetszerűleg a közvetítés válogató és kritikai jellegének hangsúlyozása mellett, figyelembe kell venni e tevékenység sajátos szolgáltató és közvetítő lényegét, vagyis azt, hogy itt másképpen és — ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem — kisebb intenzitással merülnek fel tartalmi és ideológiai kérdések, mint az alkotómunkában, vagy mint a nemzetközi társadalomtudományi szervezetekben és különböző nemzetközi fórumokon (bizottságok, symposiumok, konferenciák stb.). Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a társadalomtudományokon belül sem azonos intenzitású az ideológiai jelleg, tehát nem egyszerűen a társadalmi és humán tudományok különböznek a maguk egészében e tekintetben a természet- és műszaki tudományoktól, — többek között a filozófiai kutatás világnézeti jellege jóval hangsúlyozottabb, mint bizonyos konkrét szervezésiigazgatási társadalomtudományi ágazatoké, mint az alkalmazott közgazdaságtudományé, az ágazati gazdaságtanoké, a szervezéstudományi módszereké és technikáé, általában a konkrét kutatási metodikáké (pl. szociológiai felvételező módszerek) stb. A gyakorlatban ezek között a határvonal nem húzható meg tiszta formában és a látszólag módszertani vagy technikai jellegű közlemények olykor egyáltalán nem nélkülözik a világnézeti jelleget. Az Egyesült Államokban kifejlődött „management science" például sok tekintetben produkál figyelemre méltó eredményeket (matematikai módszerek alkalmazása a szervezésben és a gazdaságvezetésben, üzemgazdasági- és szervezési megoldások stb.), a „manager"-elmélet azonban már ideológia, politika. Nem ritka eset, különösen a közgazdaságtudományi és szociológiai közleményeknél, hogy a konkrét tényfeltárásra, anyag- és adatfeldolgozásra és ezek hasznos módszereire tudománytalan vagy erősen vitatható elméleti általánosítás épül. Mindez nem kevés problémát okozhat a kutatásban és a dokumentációban egyaránt. Külön csoportot alkotnak a nyíltan szocialistaellenes, antimarxista, harcosan politikus ,,Ostforschung" művek, amelyek éppen kombatáns voltuk folytán könnyen kategorizálhatók (ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az e kategóriájú publikációk között is találhatók tudományos szempontból is számbajövő publikációk). A kétirányú (külföldről befele — külföldre irányuló) dokumentációs tevékenységet elvileg csak erőltetetten lehet elválasztani egymástól, ugyanis a tudományos ismeretek szervezett és rendszeres nemzetközi cseréje — legalábbis egy bizonyos színvonalat elért országok között — kiépült és országosan szervezett kutatóapparátus, rendszeres kiadási tevékenység stb. létezését tételezi fel, vagyis adottnak kell tekinteni a dokumentáció befogadására és kibocsátására alkalmas apparátust. A ráfordítás-kibocsátásnak ha nem is kell szükségképp teljes egyensúlyban lennie, de elvileg hosszabb távon aligha képzelhető el egyoldalúan a külföldi szakirodalom eredményes dokumentációs feldolgozása a hazai eredmények kifelé történő közvetítésének elhanyagolása 4