Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (A MTAK kiadványai 40. Budapest, 1964)

Két végletet kell elkerülni a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációval kapcsolatban és ez vonatkozik általában is részvételünkre a nemzetközi társadalomtudományi szervezetek munkájában: a túlértékelést, a túlzott várakozást, és ennek ellentétpárját, az alábecsülést, a „quantité négligeable" — szemléletet. E munkát helyes annak tekinteni, ami megfelel a valóságnak: fórumnak, lehetőségnek, megnyilvánulási alkalomnak, melynek keretében a magyar társadalomtudományok jobban bekapcsolódhatnak a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Volt egy időszak, amikor az effajta munka, közreműködés „szükséges rossz"-nak minősült, nos e múltbeli minősítésnek mind inkább a „szükséges" oldala kerül előtérbe, és ennek konzekvenciái adódnak társadalomtudományi dokumentációnkban is. Ezekhez kíván e közlemény néhány gondolattal és helyzetfelmérés vázlattal hozzájárulni. i FÜGGELÉK A szocialista országok szakirodalma a Bibliographic Internationale de Science Éconoinique-ban 1. Az elemzés célja A CIDSS főtitkára, a Bizottság szerkesztésében (korábban az UNESCO, jelenleg a Stcvens kiadó) kiadásában megjelenő Bibliographie Internationale des Sciences Sociales sorozatok tudományos színvonalának további emelése érdekében tett és teendő különböző erőfeszítése keretében, meg kívánta vizsgáltatni a négy társadalomtudományi bibliográfiai sorozat egyike — a közgazdasági — példáján, hogyan tükröződik a szocialista országok szakirodalma e sorozatokban. Az elemzés természetesen nem egy hibajegyzék, hanem unnak lehető tudományosan objektív feltárása, hogy a szocialista országok szakirodalmáról milyen mértékben tájékozódhat a Bizottság bibliográfiái által egyaránt a keleti és a nyugati kutatás. 2. Az elemzés módszere. A Bibliographie Internationale de Science Économique eddig megjelent I—X. kötetének fenti célú elemzése a reprezentatív statisztika módszerével történt. Bevezetésként általános észrevételek találhatók az I—VI. kötethez a szocialista országok szakirodalmának szereplésével kapcsolatban, a továbbiakban pedig öt kötet, az 1952, 1955, 1957, 1958, 1961 év szakirodalmát feldolgozó kötetek részletesebb elemzése reprezentatív módszerrel. Ez öt évre vonatkozóan összehasonlítás található a létező és a bibliográfiában feldolgozott folyóiratok között, továbbá az adott években megjelent szakirodalomból kiválasztott 100 könyvcím behasonlítása az egyes kötetekkel és ezeket kiegészítő még néhány viszonyítás a kép teljesebbé tétele érdekében. Az elemzés 8 ország (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió, Jugoszlávia) szakirodalmának alapulvételével történt, a többi szocialista ország szakirodalmát csak utalásszerűén érinti. 3. Megjegyzések az I—VI. kötetekhez Az első kötetek a szocialista országok szakirodalma feldolgozása szempontjából erősen magukon viselik a kísérletezés jellegét, némileg ötletszerűnek tűnik, mi került feldolgozásra. A nemzeti forrásanyagok számbavétele erősen hiányos, nem ritka eset, hogy egy-egy szocialista ország gazdaságáról szóló tételek között aránytalanul nagy számban szerepel a nem-nemzeti, külföldi forrásanyag. Példaként említhető e tekintetben, hogy a II. kötet Magyarországról szóló 18 tétele közül 10 nyugati forrásból származik (elsősorban a washingtoni Mid-European Center Studies kiadványai). Nem kevésbé jelzi az első kötetek forrásai válogatásának esetlegességét az, hogy a III. kötet 996 periodikája között nem találni meg az olyan reprezentatív folyóiratokat, mint a Lupta de Clasa (Románia), Nova Mysl (Csehszlovákia), amelyek országaik központi ideológiai szemléi, de ugyancsak hiányoznak olyan fontos közgazdasági folyóiratok is, 1

0 L. az egyes kötetek ismertetését: Közgazdasági Szemle. 1955. 11. sz., 1956. 9. sz1958. 2. sz., 1959. 10. sz. 12