Büky Béla, Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (A MTAK kiadványai 36. Budapest, 1963)
iránt; amellett Petőfi valóban „romantikus" életútja kínálta is a hatásos hangsúlyozásokat. Az „Apja beírja a bibliába fia születését" című ceruzarajzon egy eléggé gyakran előforduló illusztráció megoldással találkozunk. A gyors vonásokkal felvázolt csoport az. ágyban fekvő anyát és az ágy szélén ülő, könyvbe jegyző édesapát ábrázolja. E kompozíció fölé helyezi Székely a nyitott Bibliának a csoport léptékével egyenlő, az egész rajzot uraló tömegét. A sorozat legkiforrottabb, szinte befejezett megoldásai közé tartozik az „Apja mészáros" címet viselő szépia-rajz (2. kép). Könnyed vonásokkal odavetett életkép; Székely lendületes ihletésű vázlatai közé tartozik. Különösen figyelemreméltó realista szemlélete, a hentesüzletben felaggatott húsoknak, a dolgozó apának és a munkája közben körülötte játszó kisgyermeknek eleven megragadásával. Ez az életközei hang nem idegen Székely művészi szemléletétől. Ugyanebben a jegyzetkönyvben a 99-től a 102-ik levélig a falusi élettel foglalkozó, piaci-vásári jelenetek rajzait találjuk. E rajzok keletkezési időpontja — datálás hiányában — nehezen megállapítható, de a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő ún. Ifjúkori napló 1 2 is számos népi-hétköznapi témát megjelenítő, realista művészi hangvételt eláruló rajzot tartalmaz, melyek az 1857-es évszámot viselik. Tehát e reális témakör és megjelenítési mód már korán feltűnik a művész életművében. 1 3 Az „Ocse istván születik — gyermekévek" című szépia-rajz (3. kép), vázlatossága ellenére is, jól érezteti a csoportfűzés életteljes voltát és a rajz kedves hangulatát. A kép témája — családi élet, játszó gyermekek — szintén gyakori mondanivalója a művésznek, 1858-ban egy több lapból álló sorozatot rajzol, 1 4 melynek visszatérőmotívuma a család és a gyermek. Mint később még utalunk rá, Székely a Petőfi-életrajz illusztrációit 1864 körül rajzolhatta. A művész feltehetően 18(i0-ban nősült, első gyermeke — Árpád fia—1861-ben született. 1 5 A családi élet melegétől körülvett művész érthető módon szívesen és őszinte érzéstől ihletve nyúlt ezekhez a témákhoz. A kis rajz —könnyedsége ellenére — zárt és egyensúlyozott kompozíció, a két játszó gyermek alakját egyenlőtlenszárú háromszög fogja össze. Hasonlóan klasszikus háromszögkompozíció a „Pesten oskolába jár" című szépia-vázlat, mely a könyvolvasásba elmerült kisfiút ábrázolja. Hevenyészett, de a jelenet atmoszféráját mégis jól érzékelteti a sorozat „mint katona éjjel olvas, a szuronvába gyertya dugva" feliratot viselő rajza. Visszaadja a gyertya sötétben szétsugárzó fényét, élethű, sőt reális a könyve fölé görnyedő fiú alakja, s az ágy oldalának támasztva ott látjuk a borjút, a költő katonaéletének nehéz társát. Kiérlelt jelenetet tár elénk a „Pestre készül — Pákhnak a keblébe rejtett költeményeit mutatja" feliratú ceruzarajz (4. kép). A költő •— vállán felleghajtó köpenyével, kezében bottal — még e vázlatos kis rajzon is a 19. századi „Wanderer"-típus megszemélyesítője. Jellegzetesen romantikus motívum ez, az utazás, a nagy távlatok ígérete feszül mindig mögötte. A rajz jól érezteti az ágyban felülő és az ágy szélét kezével izgatottan megragadó Pákh mozdulatával a barát meglepetését. Szaggatott, drámai az „1844 Pestre megy gyalog nagy hózivatarba (rongyos)" szöveghez készített szépia-rajz (5. kép). A köpenyt duzzasztó szél ereje, a hóvihar kavargása, a költő keserves nekirugaszkodása, lábnyomai a havon — hiánytalanul fellelhetők már e parányi vázlaton is. Teljesen vázlatos, még a kompozíci csíráját is alig érzékelteti az „Etelka testét maga teszi koporsóba" és „a sirján sirán kőzik" feliratú két ceruzarajz, mégis foglalkoznunk kell vele. Petőfi életének mozzanata közül a költő magatartása és szerepe Etelka halálával kapcsolatosan talán a legjellegzetesebben „romantikus" attitűdé. A fehér ruhában, hajában fehér koszorúval halotti díszbe öltöztetett leányka, akinek holttestét maga a költő helyezi a-koporsóba, önkénytelenül úgy jelenik meg a Petőfi életrajzát olvasó képzeletében, mint egy 19. századi szélsőségesen romantikus festmény hősnője. A jelenet kép-vízióvá formálódása szinte kényszerítő erejű még a közepes vizuális fantáziával rendelkező olvasó számára is. Érthetőtehát, hogy Székelyt megragadta ez a motívum. Életművének ebben a korai szakaszában jelentős szerepet játszik a romantika. 1 6 Ez a jellegzetes „Unglücksmalerei" téma néhány évvel korábban, a Petőfi-sorozattól függetlenül is felbukkan Székely fantáziájában. Bizonyíték erre az Ijfúkori napló 347. oldalán levő ceruzarajza, mely az 1856-os évszámot viseli és a mellé jegyzett szöveg: „Frau die ihr Kind in ein Sarg liegt". A borzalmas jelenet itt sokkal képszerűkben, érettebben ölt formát, mint a Petőfi-életrajz illusztrálásánál. Hasonlóan romantikus indíték vezette a művészt a másik illusztráció-téma, „a sirján siránkozik" című kiválasztásánál. Ezt a motívumot is számtalanszor fel"Ijfúkori napló. Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya. T.tsz.: 1915—1760. " Vö.: DOBAI J.ÍXOS: Székely Bertalan művészi arculatának kialakulásáról. Művészettörténeti Értesíti. 1956. 99—101. 1. "Ifjúkori napló. M. N. Galéria Grafikai Osztálya. Ltsz.: 1915—1760. 287., 289., 291. 1. 1 5 DOBAI J. i. m. 113 1. 54. j. 1 1 Székely romantikus tájképeivel kapcsolatosan vö. DOBAt J. i. m. 104—105 I. és a 113. oldalon az 58, 59., 61, 62, 63, 64 és 65. sz. jegyzet. 9
