Tőkés László: A mikrokártya és a kutatók (A MTAK kiadványai 35. Budapest, 1963)
14 Ez a példa egyúttal a periodikus kiadványok mikroformájú közzétételének realitását is bizonyítja. Bár még kevés kísérlet történt folyóiratok mikrokártya-kiadására — egyelőre három folyóirat jelenik meg kizárólag mikrokártyán—, bizonyos, hogy a mikromásolatok a tudományos folyóiratok kis példányszámú kiadásának megfelelő eszközévé válnak majd. A mikrokiadás harmadik területe, a nehezen beszerezhető korábbi kiadású nyomtatott könyvek és folyóiratok újrakiadása, az üzletszerű kiadói tevékenység és a könyvtári állománygyarapítási és állománykiegészítési törekvések összetnlálkozása következtében jutott jelentős szerephez. A mikrokiadói katalógusok tételeinek többsége mikrokártya formában újrakiadott műveket ismertet; értékes folyóiratsorozatok újrakiadásáról olvashatunk legtöbbet. Az Annalen der Chemie 614 kötete, az American Journal of Science 249 kötete, a Science évfolyamai; Zentralblatt fur Bakleriologie, a szovjet Zsurnal Obscsej Biologii és Kolloidnüj Zsurnal sorozatai sok más között az egyik legújabb amerikai mikrokártya-katalógusban szerepelnek. 2 0 Ebben a katalógusban 26 amerikai mikrokártyakiadó kiadványai találhatók meg; könyvtárak is vannak közöttük, s ez ujabb bizonyíték a könyvtári feladatok és a mikrokiadói tevékenység összekapcsolásának lehetőségére. Folyóiratok kumulációs indexeinek mikrokiadása például jellegzetes könyvtári feladat lenne. Az ilyen mutatók mikrokiadásának szükségességére és lehetőségére mutat a Chemical Abstracts 1907—1916. évi indexeinek mikrokártya-kiadása az American Chemical Sociely által. Eredetiben ez az anyag 4823 lapot tesz ki, mikroformában viszont 60 mikrokártyán el tudták helyezni. 2 1 Érdekes mikrokiadói vállalkozás a svéd hírlapok kulturális cikkeinek havi indexelése és mikrofilmlap kiadása is. 2 2 Az indexelési munka 1947 óta folyik; ennek során 70 jelentős hírlap 23 tárgykörébe — az irodalom, művészet, régészet, történelem, földrajz, természettudományok, orvostudományok stb. körébe — tartozó cikkeket gyűjtik össze. Ez a munka havonta kb. 2000 hírlapcikk kiválogatását jelenti. 1959 óta ezt a válogatást mikrofilmlapon kiadják; a cikkeket egyforma méretű lapokra ragasztják és 18-szoros kicsinyítéssel 90X120 min mikrofilmlapokra fényképezik. Egy lapon 16 felvételben kb. 50 cikket lehet így elhelyezni. 3. Mikronyomat. A mikronyomatok — nyomdai eljárással sokszorosított mikrolapok — el terjesztője legfőképp a Readex Microprint Corporation volt. A 6X9 inch (152,4X228,6 mm) méretű Readex Microprint lapok előnyét a kiadó abban határozza meg, hogy a lefényképezett könyvlapok elrendezése folytán (10 sorban 10, összesen 100 lap) könnyű a mikroszövegben eligazodni; a mikronyomatok tartósabbak a fotokémiai úton sokszorosított mikrokártyáknál, s bizonyos példányszám felett azoknál olcsóbbak. A Readex Microprint Corporation számos jelentős irodalmi sorozatot jelentetett meg mikrolapon; kiadta többek között az összes 1500—1800 között angol nyelven megjelent színdarabot. Mikronyomaton adtak ki újra több bibliográfiát, például EVANS: American Bibliography 13 kötetét. Érdekesség, hogy a mikronyomat-kiadványok között egy könyvtári katalógus is van: U. S. Surgeon-General'sOffice. Index-calalogue of the library. 1SS0—1048. 4 Series. E kiadvány ára 125 dollár. 2 3 A mikronyomatok néhány vitathatatlan előnyük ellenére nem terjedtek el olyan mértékben, mint a mikrokártyák. 4. Dokumentációs mikrokártyák. Újszerű mikronyomatokat állít elő a varsói Műszaki és Tudományos Dokumentációs Központ. Jól felszerelt fotólaboratóriumában és sokszorosító műhelyében 105X148 mm méretű referáló kartonok százezrei készülnek foto-offset eljárással. Ujabban a kartonok hátlapjára hasonló eljárással elhelyezik az Catalog of Microcard Publications 1901—62. No. 3. " Microcard 11. 1960. 23. no. Nov. 2 2 PLAS, P. van der: Stvedish newspaper index on microfiche. Micro Library, 2. vol. 1959. 1. no. 7—8. 1. 2 3 MELOHER, Dániel: Uses of microprint in bibliography. Library Journal, 81. vol. 1959. 1114—1117. 1.
