Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye (A MTAK kiadványai 34. Budapest, 1963)

ként a művészettörténeti kutatás messzemenő fontosságot tulajdonít, s ővele hozza kapcsolatba azt a nagyszerű fejlődést, amely a királyi műhely munkájában MÁTYÁS uralkodásának legutolsó szakaszában tapasztalható. Kérdésünk szempontjából tehát döntő fontosságú a „madocsai apát" problémájának megvizsgálása. A „királyi könyvek miniátora" II. ULÁSZLÓ király számadáskönyveinek fönnmaradt töredékében olvasható ez a pont: „Abbati de Madocza, Miniatori librorum regiorum, ex commissione Regie Maiestatis, In comitatu Tholnensi dati sunt fl. LX."

8 A számadáskönyv szövegét J. Chr. ENGEL közölte 1797-ben az akkor még Bécsben őrzött eredetiből,

9 de a madocsai apátra vonatkozó mondatot már előzőleg fölhasználta WINDISCH Károly Got tlicb 1781-ben BoNFiNiról szóló cikkéhez, és annak a véleményének adott kifejezést, hogy BONFINI magyar történelmét az apát festette ki, ugyanúgy mint a király számára készült többi könyvet.

1

0 Ettől kezdve mindenki, aki a Corvina-könyvtárral foglalkozott, elfogadta a madocsai apátot a királyi műhely miniátorának, s így őt tekintették a műhely MÁTYÁS halála utáni működése koronatanújának. Az utóbbi évek kutatásai az anonymitásból is kiemelték a „miniator librorum regiorum"-ot. Főleg HOFFMANN Edit, BALOGH Jolán és BÁNFI Florio eredményeiből tudjuk, hogy az említett madocsai apát nem más, mint Johannes Antonius CATTANEO DE MEDIOLANO (olaszosan Zuan Ant^nio) domonkosrendi szerzetes, aki kommendátorként kapta meg az egykori bencés apátságot 1482-ben, valószínűleg azzal a megbízatással, hogy a kolostort újjászervezze.

1

1 Ezt a feladatot nemcsak az teszi valószínűvé, hogy már az első kommendátor 1474-ben azt a kötelezettséget kapta, hogy a düledező kolostort kijavíttatja,

1

2 hanem az is, hogy miután JÁNOS ANTAL fráter 1482. február 21-én engedélyt kapott arra, hogy a ferrarai Santa Maria degli Angeli kolostoron kívül éljen,

1

3 négy hónap múlva, június 18-án engedélyt kap arra is, hogy apátsága szolgálatára két önként vállalkozó rendtagot vihessen magával, csak ez ne legyen valamelyik domonkos konvent kárára.

1

4 CATTANEO 8 Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattára. CImae 411. fol. 278v. 9 ENGEL, J. Chr.: Geschichte des Ungarischen Reichs. 1. T. Halle, 1797. 17—181. 1. 1

0 W[INDISCH]: Beytráge zur Lebensgeschichte des Marcus Antonius Bonfinis. Ungrisches Magazin. 1. Bd. 1781. 210. 1. Említi az adatot WALLASZKY is: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria. Posonii et Lipsiae, 1785. 136. 1. 1

1 Hoffmann Edit A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyt tárának Magyarországon illuminált kódexei. Magy. Könyvszle. 1927. 238. 1. állapította meg, hogy az apátot JÁNOS ÁNTALnak hívták. BALOGH Jolán tisztázta azután pontosan a madocsai apát személyének kérdését a milánói levéltár két oklevele alapján. Az egyik 1487. okt. 8-án kelt, s benne a milánói herceg értesíti MÁTYÁS királyt, hogy egy milánói kereskedő, Ambrosio SCOTTO magyarországi követelésének behajtására ,,procuratorem . . . contulit veneobilem fráterem Johannem Antonium Cattaneum de Mediolano ordinis Sancti Dominici, qui in Maiestatis Vestrae Jurisdictione Abbatiam possidet, que Madocensis appellatur". A herceg egy másik, 1490. jan. 12-én kelt levelében a név Zoan Ántonio CATTANEO DE MEDIOLANO alakban olvasható. (BALOGH Jolán: A madocsai apát, „a királyi könyvek miniátora". Henszlinann-Lapok. 1927. 5. sz.) 1

2SÖRÖS Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok. Bp. 1912. 333. 1. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. 12 B. köt.) 1

3 BÁNFI Florio adatát BERKOVITS Ilona cikkéből vettük át: Felice Petanzio Bagusino, capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino. Archivio. Supplemento a Corvina, rassegna italo—ungherese. 1941. 71. 1. 1

4 IIARSÁNYI András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. 98. 1.