Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye (A MTAK kiadványai 34. Budapest, 1963)
1L nem maradt volna a címer hitelességének, ha a nemeslevél elveszett, megsemmisült, s tág tere nyílhatott volna a hamisításnak is. De az is lehetséges, hogy a miniátort szó szerinti értelemben kell vennünk^ s CATTANEOban olyan kancelláriai alkalmazottat látnunk, aki miniummal, vörös festékkel dolgozik, tehát címeket, kezdőbetűket jelez vörös írással. 11a nem is filológiai, de nem is művészi, hanem a szöveget figyelemmel kísérő munka lenneez. Végül meg lehetne említeni még egy lehetőséget. W'ATTENBACH írja, hogy a pápai kiváltságlevelek díszített betűit is litterae miniatae-nak nevezték, pedig ezeknek az írásához vörös festéket nem használtak. 3 7 A királyi könyvek miniátora tehát írhatott a registratura-könyvekbe díszített betűket akkor is, ha a könyvek nem voltak festve vagy rubrumokkal ellátva. Természetesen mindez, maguknak a liber regiusoknak megsemmisülése után csak föltevés. De a madocsai apát személye mindenképpen inkább illik bele a kancellária környezetébe, mint a könyvmásoló műhelybe. Az illuminátor nem lehetett különösebben megbecsült foglalkozás Magyarországon, ahol még az olvasás is derűs lesajnálást váltott ki az udvari előkelőségekből, amint GALEOTTO olyan elevenen leírja BÁTHORY Miklós váci püspökkel kapcsolatban, akit a világi főurak kigúnyolnak, mikor azt látják, hogy a királyra várakozva ClCEROt olvassa. 3 8 Főleg OLÁH Miklós egy kifejezését érdemes itt megfontolni. OLÁH maga is művelt humanista, tudós főpap, könyvgyűjtő volt, s mégis, mikor MÁTYÁS király könyvtáráról olyan nagy elismeréssel számol be, a könyvfestő műhely tagjait „servos amanuenses pingendi peritos"ként jelöli meg, tehát festéshez értő íródeák szolgák. A madocsai koinmendátorapát is egyike lett volna a „servi amanuenses"-nek? S még egy szempont: domonkosrendi szerzetes lett volna a budai könyvfestőműhelynek új irányt adó művész? A domonkosrend nem tartozott azok közé a rendek közé, amelyek a. könyvek díszítésében különösen kitűntek. Az ő számukra a könyv elsősorban a tanulmány és hitvédelem eszköze volt. 3 9 Komoly figyelmet érdemel GULYÁS Pálnak az az érve is, hogy érthetetlen lenne, miért csak MÁTYÁS király uralkodásának legvégén tűnik fel CATTANEO a királyi műhelyben, ha már 1482-ben Magyarországra érkezett. Föltéve, hogy ez az adat valóban rá vonatkozik. Ha csakugyan olyan nagytehetségű, vezető művészegyéniség volt, mint föltételezték, miért hagyta a király olyan sokáig kihasználatlanul ezt a tehetségét? 4 0 Nézetünk szerint tehát, bármennyire tetszetősnek látszik is a milánói hatásnak CATTANEO személyéhez fűzése, s bármennyire természetesnek tűnt is a „miniator librorum regiorum"-ban a királyi műhely vezető egyéniségét látni,. CATTANEO nevét törölnünk kell a Corvina illuminátorainak sorából, és működését a királyi kancelláriában kell keresnünk. Főként pedig nem láthatunk benne olyan érvet, amelynek alapján bizonyítottnak vehetnénk a királyi műhely fönnállását' az 1405. évben. Kódexmásolás és -festés II. Ulászló udvarában A „királyi könyvek miniátora" kifejezésen kívül ULÁSZLÓ számadáskönyveinek egyéb adatait is föl szokták hozni érvként az ULÁSZLÓ-kori királyii műhely működésére vonatkozólag. A magunk részéről ezekben az adatokban3' I. m. 347. 1. 3 8 Irodalomtörténeti emlékek. 2. köt. 247. 1. 3 9 HARSANYI: I. m. V. 4. fej. A magyarországi domonkos könyvkultúra. 4 0 I. m.
