Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)

IV. Mikszáth Kálmán könyvtára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának állományában.

Stuttgart—Augsburg, 1860. Gotta­scher \'erl. Homok [CSERZY Mihály] 3 8 Földmive­sek. (Elbeszélések.) Szeged, 1903. [Beírás:] „A magyar népélet ragyogó tollú írójának, az utolérhetetlen Mester­nek : nagyságos Mikszáth Kálmán úrnak kimló tiszteletem és nagyrabecsü­lésem jeléül. Szeged, 1903. Cserzy Mihály." Jelz.: 225.571 HORÁNSZKY Lajos: 3 9 Bacsányi János és kora. Bp. 1907. Hornyánszky kvny. HORN E|mile]: 4 0 Saint Étienne, roi apos­tolique de Hongrie. Paris, 1899. Lecoffre. (Bejegyezve:] „A Monsieur Kálmán de Mikszáth, en témoignage de sympa­thie. E. Horn". ' Jelz.: 111.203 (Naptár és Budapest képes albuma.) Szerk. Hornyánszky Viktor. Bp. 1902. HORVÁTH Ákos Versei. Bp. 1908. Lampel. [Ajánlás:] ,,Mikszáth Kálmán úrnak mély tisztelettel Horváth Ákos. Bpest. VIII. Vas u. 6." Jelz.: 267.337 HORVÁTH [István]Stephan: Ueber Croatien als eine durch Unterjochung erworbeno ungarische Provinz und des König­reiches Ungarn wirklichen Theil. — Aus dem Ungarischen übersetzt. 41 Leipzig, 1844, Köhler. 551.002 Fedelén kézírással: ,.Szontagh Pál" HORVÁTH Janka: Fátum. Regény. 4­Bp. 1896. Singer és Wolfner. [Fedélen:] ,,Mikszáth Kálmánnak egy kis polémia emlékéül Horváth Janka." E. a. HORVÁTH Janka, nagyváradi: A régi Erdély. Cikkek. Bp. 1908. Athenaoum. [A szerző sajátkezű aláírásával.] HORVÁTH Mihály: Magyarország története. 1—6. köt. Újonnan átdolgozta: dr. HATVANI Mihály. Pesten, 1860. Heekenast. IIOUWARD, (Hon. Edward:) Theater. 4. Bd. Wien, 1827. IIÖCKER, [Ottó]: Das glückliehe Eiland. Berlin—Wien, Év n. Ulstein. (Ulstein Bücher.) IIŐKE Lajos: Magyarország újabbkori tör­ténelme. 1815—1892-ig. Átdolg ózva kiadta: SZABÓ Ferenc. Nagybecskerek, 1893. Pleitz. 2 db. (Történeti-, Nép- és Földrajzi Könyv­tár. 57. köt.) HUGÓ Victor: Egy bűn története. 1—3. köt. Ford. — Bp. 1878. Tettey Nándor kiad. 2 db. HUGÓ, Victor: 1793. vagy a polgári háború. 1—3. köt. Ford.: ÁLDOR Imre és György Aladár. Bp. 1874, Franklin. HUGÓ, V[ictor]: Notre-Dame de Paris. Paris, (1832), Hetzel. IIUGO, Victor: A nyomorultak. 1—10. köt. Ford. HUSZÁR Imre és REVICZKY Szevér. Pest, 1862. Ráth Mór kiad. 5 db. HUMBOLDT, W[ilhelm]: Ideen zu einem Versuch. Breslau. 1851. Trewendt. Hungary its people, places and politics. The visit of the eighty club in 1906. London, (1906?) Fosher. IGMÁNDY Mihály: Magyar szellemi élet. Elbeszélések és rajzok. Bp. 1892. Hornyánszky. ,,Mikszáth Ká(mánnoF"-ajánlással. JARED Sparks: Washington (George) élete. Szabadon átdolg.: CZUCZOR Gergely. Bp. 1886. Ráth Mór. JÁszi Géza: A fejlődés törvényei. Bp. 1893. Athenaoum. JEKELFALUSSY, J(ózsef): L'état Hongrois millenaire et son peuple. Bp. 1896. Kosmos. JEKELFALUSSY József: A magyar Korona országainak Helységnévtára. Bp. 1892. Pesti vny. 1898. JIRECEK K[onstantin] József: A bolgárok története. Ford.: MAYER Rezső. Nagy becskerek, 1889. Pleitz. (Történeti-, Nép- és Földrajzi Könyv­tár. 18.) JÓKAI Mór: Aki a szívét a homlokán hordja. Bp. 1890. Singer ós Wolfner. (Egyetemes Regény tár.) JÓKAI MÓR: Anmyember. Bp. é. n. Hornyánszky ny. [Utolsó lap és címlap nélkül.] JÓKAI Mór: Az elátkozott család. Regény. Szerk. MIKSZÁTH Kálmán. Bp. 1912. Franklin. "CSERZY Mihály (1865—1925) HOMOK álnéven MIKSZÁTH hatására Irt népies hangú és tárgyú elbeszéléseket. Fia CSERZY Béla: A naqy palóc, elindult c. (Szened, 1938.) irt MIKSZÁTH szened! éveiről renényes történetet. " HORÁNSZKY J.ajos (1871—1944) közgazdász történeti monográfus. MIKSZÁTH életének utolsó éveiben kész­ségesen szolgáltatott anyagot munkáihoz. " HORN Emil fró és fordító Párizsban élt. Leánya, HORN Elvira MIKSZÁTH egyik francia fordítója voltdd. A jó palócok : Scéncs HongroUes. Paris, 1890.). 4 1 A horpácsi SZONTÁOH kúriával került MIKSZÁTH Kálmán tulajdonába (1904.). 1 1 Az írónő testvére volt annak a HORVÁTH Gyula politikus és hírlapírónak, akivel MIKSZÁTH együtt szerkesztette 1891-ben a Magyar Hírlapot. A kapcsolat szegedi eredetű volt (1878—1879). 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom