Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)

IV. Mikszáth Kálmán könyvtára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának állományában.

IV. MIKSZÁTH KÁLMÁN KÖNYVTÁRA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLOMÁNYÁBAN 1950 májusában került közvetve a Pénzügyminisztériumit ján az MTA Könyvtárába MIKSZÁTH horpácsi otthonából az a könyvanyag, amelyet az író fia, Kálmán 40 esztendeig őrzött nógrádi tusculánumában. A könyvanyag eredetileg mintegy 5000 könyvből állott, ebben azonban benne volt a fiatal MIKSZÁTH könyvtára és apósa, FÖLDES Béla egyetemi tanár, közgazdász, politikus könyvtárának nagy része is. Ezeket anyagunkba nem vettük fel, mert vagy MIKSZÁTH halála után ifj. MIKSZÁTH Kálmán 191 l-es és 1913-as párizsi ós londoni út jai során beszerzett idegen nyelvű művek, vagy még későbbi kiadású munkák. FÖLDES Béla könyvtára is MIKSZÁTH halála után, n fiatal MIKSZÁTH Kálmán házassága (1913) révén került a horpácsi házba akkor, amikor a fiatalok végleg Horpácson telepedtek le. A hagyaték számszerű anyagát tekintve az átadáskor már nem volt teljes. Részint háborús viszontagságok, részint nem megfelelő gondosság következtében, különösen a szállítása körül történt szervezetlenség miatt állománya igen jelentős százalékban megcsonkult, mintegy 1500 műre apadva. Ennek következményeképp sok a sorozatokban a hiányos mű is. A gondosan mérlegelt anyagban, amelyet MIKSZÁTH menyével, FÖLDES Líviával történt megbeszélés alapján szétválogattunk, mintegy hétszázra (700) tehető az a könyvállomány, amelyről megállapíthattuk, hogy MIKSZÁTH Kálmán könyvespolcain állhatott. MIKSZÁTH könyvtára egész állományában nem a gyűjtő könyvtára. Az író élete folyamán olyan sokat írt, hogy sokat olvasni csak az ifjú évek folyamán volt módjában. Barátjához, TERSZTYÁNSZKY Mihályhoz írott levelei 1870—1871-es évekből arról tanúskodnak, hogy a Szklabonyán mezei jogászként élő, majd Balassagyarmaton esküdtként működő fiatalember nagy betűéhséggel olvas mindent, ami éppen kezébe akad. így kölcsönzi barátjától kora élclapjait, az Üstököst, a Borsszem Jankót, a Bolond Miskát, Bolond Istókot, ezekbe maga is beküld egy-egy humoros cikket. (Ld. Borsszem Jankó 1870. 3. évf. (jún. 2G.) 267. sz.) Olvassa a Vasárnapi Újságot, a korabeli divatlapok irodalmi rovatát. (Ld.Krk. 24. köt. 15. lev.) Ezeket TERSZTYÁNSZKY feleségétől, PIRY' Ételtől kölcsönzi. (Ld. OSZK Kézirattára: Levél TERSZTYÁNSZKY Mihálynak 1871. febr. 4. Jelz.: 1936(20.) Krk. 24. köt. 18. lev.) Olvassa az Igazmondót, maga is ír bele. Az 1871—1873-as években Jókai regényeit olvassa, de külföldi írókat is, SUE: Bolygó zsidóját, idéz HUGÓ Victortól (Krk. 24. köt. 37. lev.). TURGENYEVET említi és a nagy bűnügyi történetek íróját PITAVAL Framjoist (Krk. 24. köt. 5. lev.). MAUKS Ilonához írott leveleiben (1871— 1873) fel-feltűnik egy-egy JÓKAI regény címe. így két formájában is említi az ,, És mégis mozog a föld" regény címét. így is: „Eppur si muove" (ld. 1872.március 19. ésaug. MTÁK Kézirattárában. Jelz.: Ms 38/2. 24. M. hagyaték és Krk. 24. köt. 23. lev. és 43. lev.). Ugyanez időben olvassa MADÁCHOÍ, idézvén belőle: „Mert az ember olyan gyönge . . . gyenge". (Ld. MTAK MAUKS Ilonának írott levél. 1872. szept. 11. Ms 38/ss. 6. és Krk. 24. köt. 45. lev.) MADÁCH hatása ebben az időben erősen befolyásolja is MAUKS Ilonához írott levelei hangját. A későbbi éveiben úgyszólván csak a művekkel kapcsolatosan olvas. Ilyenkor kölcsönzés útján szerez segédkönyvet. A nagyobb méretű művek írását, mint azt levelezéséből megállapíthattuk, úgy kezdte, hogy a megfelelő források legjobb szakértőihez fordult. így Magyarország loragrárai •— írásánál CSONTOSI János kódexszakértőhöz, a Beszterce ostroma — írásánál PONGRÁCZ Károly nv. tábornokhoz, Jókai Mór élete és kora anyaggyűjtésekor TAKÁTS Sándorhoz, és utolsó, félbenmarndt regénye, az Amerikai menyecske forrásaiért HOKÁNSZKY Lajoshoz. De már fiatal éveiben is felkereste id. SZINNYEI Józsefet, az Egyetemi Könyvtár főörét, ha forrásra volt szüksége. (Ld. Krk. 24. köt. 68/a. lev. 1874-ből.) Könyvtárából forrásanyagul használhatott világirodalmi, történelmi, jogi, közgazdasági és földrajzi munkákat. A Pallas lexikon is könyvespolcain állt. Könyvszekrényül egy közepes méretű üvegezett szekrény szolgált (ma a horpácsi múzeumban látható). A RÉVAI Testvérek 3* 35-