Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)

I. A Mikszáth-emlékszoba és a tájmúzeumok létrejötte

I. A MIKSZÁTII-EMLÉKSZOBA ÉS A TÁJMÚZEUMOK LÉTREJÖTTE 1 Az akadémiai Mikszáth-emlékszoba Dolgozatunk célja tájékoztatást nyújtani a kutatóknak MIKSZÁTH Kálmánnak a Magyar Tudományos Akadémia gondozásába került tárgyi emlékeiről, azok további sorsáról, a MTAK Kézirattárában őrzött szellemi hagyatékról és könyvtára maradványának az Akadémia tulajdonába jutott állományáról. Kapcsolatát a Magyar Tudományos Akadémiához már ismertettük, s feltártuk a kapcsolat levélbeli dokumentumait is.

1 AJ A Mikszáth relikviák tárgyi anyaga bárom csoportból áll. Az egyik csoport az, amelynek darabjait MIKSZÁTH Kálmán özvegye, MATJKS Ilona ajándékozta az Akadémiának 1913. ápr. 16-án, a másik csoport az 1950. február 16-án nemzeti tulajdonba vett anyagnak azon tárgyai, amelyeket a Pénzügyminisztérium a Magyar Tudományos Akadémiának 1950. április 17-én átengedett, a harmadik csoport a más forrásból eredő, de MIKSZÁTH életével, egyéniségével kapcsolatos anyag. A tárgyi hagyaték 1913-as teljes leltára csak MIKSZÁTHNÉ leírásában maradt fenn. JÓNÁS Károly, az MTA akkori (1913.) gondnoka cédulakatalógust készített a szellemi és tárgyi hagyaték darabjairól, ez a katalógus az évek folyamán, háborús viszontagságok között elkallódott, anyagának csak egy része került elő. Az 1950-es anyagról részletes katalógus áll rendelkezésünkre, más forrásból eredő anyagot a DLVALD-féle kiadványban a MIKSZÁTH szoba leírása

2 közöl még. A Mikszáth-emlékszobát MiKSZÁTHNÉnak az a törekvése hozta létre, hogy férjének méltó emléket állítson. A legkedvesebb terve az lett volna az özvegynek, hogy MIKSZÁTH szobáját abban az állapotban hagyja, ahogyan halála napján volt. Úgy is rendezte, hogy minden úgy maradjon íróasztalán, amint azt az utolsó estén elhagyta. Az Akadémiának adott emlékek között később is külön sorolla fel az íróasztal tárgyait (Id. 1. sz. leltár). Bizonyára külföldi minták is ösztönözték erre. Nagyobbik fia, aki többször járt Párizsban, leveleiben beszámolt a francia irodalom nagyjainak kultuszáról. Egy 1911 tavaszán BENCZÚR Gyulánénak írott levélben MIKSZÁTHNÉ említi fia párizsi útjával kapcsolatban: „Lacim írta, hogy megnézte Hugó Victor házát, minden úgy van, a mint Ő hagyta, még írja, hogy bár csak engedné az Isten, hogy mi is meg tarthatnánk a mi szent ereklyéinket és azt jegyezte meg, hogy a mieink szebbek" — (OSZK Kézirattára). Ebben az időben (1911—1912-es években) történt, hogy BENCZÚR Gyula, a neves festőművész, aki MIKSZÁTH halála évében, 1910. április 28-án lett az MTÁ tagja, székfoglaló műnek megfestette MIKSZÁTH Kálmán portréját. A MIKSZÁTH szempontjából poszthumusz portré megalkotása előtt a festő felesége, BOLDIZSÁR Kata Piroska azzal segítette férje munkáját, hogy fényképfelvételeket gyűjtött számára MIKSZÁTH Kálmánról, és így elsősorban MIKSZÁTH özvegyéhez fordult. A kapcsolat addig is fennállt, különösen az 1909-es év óta, amikor BENCZÚRék nyár elején Ilorpácsra is ellátogattak, és telket is szívesen vettek volna MlKSZÁTHék horpácsi fundusa közelében. A vétel akkor nem sikerült (BENCZÚRék Dolányban szereztek otthont), de a meleg barátság fennállt s még fokozódott is az özveggyel a portré érdekében tett lépések és tárgyalások során, s MIKSZÁTHNÉ Kálmán fia esküvőjéhez (1913. márc. 11.) BENCzÚRt kérte fel tanúnak. -— E kapcsolatnak és az ennek során fennállt levelezésnek köszönhető, hogy az Akadémián megvalósult MIKSZÁTH szoba létrejöttének epizódjai ismertté lehettek. Egy 1910 augusztusában kelt, BENCZÚR Gyulánénak küldött levelében már ír tervéről, valamint MIKSZÁTH halotti maszkjáról és kezének gipsz másáról: "Láttam Strobel [Alajos 7 mesternél a maszkot és a kezet, nagy szerűen sikerült. Hogy meg van, ezt is csak neked köszönhetem, bizony senkinek sem jutott volna eszébe, hogy ez is kell. A kéz az valami remek, az Isten áldjon meg érte, hogy ezt meg csináltad. Az író asztalra egy üveg fedelet csináltatunk, a kezet is oda fogjuk el helyezni, azt a szent dolgot." 1 Magyar Tudomány. 1960. 5. évf. 12. sz. 761—764. 1. 1 IIIVALD Kornál: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei. Magyarázó kalauz, Bp. 1917. MTA Kiad. (Ld. 73. 1.). 3