Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)
Az illusztrációk között bemutatunk két tájrészletet is (12— 13. kép; az Ms 5005/eee/6 j elzet ű j egyzet könyvből). Ilyen táj részletekkel, vagy amint ő azt ne vezt e,, ,Mot i vschatz " -ca 1 jegyzetkönyvei tele vannak. Bármerre jár, bárhol megfordul, vázlat formájában örökíti meg a táj számára érdekes részleteit. Néha színes krétát, de valamivel gyakrabban fehér temperát is használ a fényfoltok érzékeltetésére. A színeket mindenkor ceruzával írja a vázlat megfelelő részébe (lásd a közölt tájkép-tanulmányt). A jegyzetkönyvekben viszonylag kevés nyomát találjuk arckép-festményeinek. Ittott mégis felbukkan egy-egy adat vagy vázlat. Az egyik jegyzetkönyvben például Deák Ferenc profilját láthatjuk, a másikban egy kezdetleges állapotú vázlatot Heckenastné arcképéhez. J-t .Jk. |t ' « I í,v» / '-L. te | ' f • - fM thMw"^ 5. Vázlatok Zrínyi alakjához. 1879. jan. 15. Székely a 60-as években könyvillusztrálással is próbálkozott. A próbálkozás némelykor csak terv maradt, de a jegyzetkönyvek megőrizték e terveket is. Ugyanaz a jegyzetkönyve, melyben a Zrínyi-tanulmányok vannak, tartalmaz néhány vázlatot Petőfi Tündérálom c. költeményéhez. Könyvillusztrációival kapcsolatban azonban az a legérdekesebb, amit az 1867-ből származó jegyzetkönyvben találunk (Jelzete: Ms 5005/eee/10). Ebben 30 illusztrációvázlat szerepel Petőfi életére vonatkozólag, amit Pákh Albert tervezett, de soha meg nem írt Petőfi-életrajzához készített. Nemcsak a vázlatok alapján kísérhetjük nyomon a művész egy-egy kompozíciójának jegecesedését, de azon leírások alapján is, melyek egy-egy kép alapgondolatára vonatkoznak, vagy ennek egy bizonyos állapotát rögzítik (rendszerint vázlat kíséretében találjuk ezeket a leírásokat). A közölt Zrínyi-alak (6. kép) mellett pl. a következő észrevételt találjuk: ,,A csupán menés és visszanézés nem elég — közös akárki mással — nem charakterizálja Zrínyit — őtet a kereszténységért való öntudatos halálba menés jellemzi — ezért a Mária-képre mutatni, rohanni is — beszédet tartani is — két motív egyszerre adva egyik a másikat gyöngíti — legjobb lesz azért őtet nyugodtan beszédet tartva és a Mária-képre utalva ábrázolni. 17 Január 1879." Ilyen jellegű megjegyzést találunk pl. az 1885. évi jegyzetkönyvben is: ,,Phantasztikus lóhoz hasonló fa az állatkertben. Egy ilyen fa látásakor jutott eszembe a rajta lovagló gyermek 1875-ben Enveden a mely ötletből nőtte ki magát az anyai őrszem." 2 3 5. Már említettük, hogy Székely művészetével eddigelé inkább képei alapján foglalkoztak; az Akadémia Könyvtárában őrzött kéziratok és jegyzetkönyvek arról tanúskodnak, hogy van egy másik Székely Bertalan is: a művészetfilozófus és " 1885. évi jegyzetkönyv, 20 sztln. levél versoján. Jelz.: Ms 5006/22. 10
