Fráter Jánosné: »Nemzeti részvét emelte« 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját (A MTAK kiadványai 28. Budapest, 1962)

Dessewffynek támadt az a gondolata, hogy a Pest város által felajánlott telket esetleg el lehet cserélni egy még szebbel, a mai Roosevelt térre néző telekkel. Ez a telek abban az időben a Dunagőzhajózási Társaság tulajdona volt. A csere sikerült.

1

7 A következő lépés a palota tervének elkészíttetése volt. Érdekes megjegyezni, hogy az Akadémia nem hirdetett „csődületet" (pályázatot) a palota tervének elkészítte. tósóre. E miatt, valamint azért, hogy német építészeket is felkért tervkészítésre, a kora. beli lapokban több cikkben bírálták az Akadémiát. Idézzük a Vasárnapi Újság 1860 évi Politikai újdonságok rovatából: ,.Bocsássa meg az Akadémia, ne vegye kritizálási viszketegsógnek az olvasó ha azon határozatot, mely szerint az akadémia palotájának terve nem nyilvános verseny útján fog készíttetni: szerencsétlen óra szüleményének nevezni bátorkodunk ós többek óhajtásához a miénket is csatoljuk: bár c határozatot ismét visszamásítani lehetne még."

1

8 Az Építészeti Bizottság döntése nagy visszatetszést keltett, a közvéleményben. Kritikai észrevételek jelentek meg a sajtóban

1

9 de leveleket is intéztek az Építészeti Bizottsághoz. „ . . .Tekintetes Bizottmány ! Ezer sebbel bár szívén, erős hittel néz mégis a nemzet jövője elé, erős hittel néz még pedig azért, mert szereti, mert rendületlenül ragaszkodik ahhoz, ami az övé. Nem hű-e tehát magához, midőn kívánja, midőn követeli, hogy ne csak a ház, melyet a tudománynak, melyet nemzeti művelődésünk do egyszersmind nemzeti dicsőségünk emelésére oly bu/galmas készséggel emelni készül — hanem, hogy a kéz is, mely annak falait rakni fogja, az övé legyen? — Nem következetes-e, midőn teremtő erőt érezvén önmagában is, tűrni nem akarja, hogy a nemzet házáról idegen alkotó nevét ragyogják vissza Dunánk habjai?"

2

0 Az Építészeti Bizottság a sajtóban folyó polémiák és a kapott levelek ellenére kitartott eredeti elgondolása mellett és Stülert A. Frigyest bízta meg a palota tervének elkészítésével. Stüler a kívánalmaknak megfelelően módosította tervét. Tervének főbb elemei megmaradtak, az arányokat kisebbítette, részleteket vett át a többi tervekből. Az Építészeti Bizottság 1861. december 20-i összefoglaló jelentésében számot adott az Igazgató Tanácsnak a tervezéssel kapcsolatos eddigi tevékenységéről. E beszámolót az Igazgató Tanács elfogadta. A jelentés idevonatkozó része: „Csődület nem lőn hirdetve, hanem a tervkészítésre felhívandókuak bizonyos tiszteletdíj lőn megajánlva, teljes szabadságában maradván alólírtaknak, akár a benyújtott tervek valamelyike szerint intézni a kivitelt, akár más terveket készíttetni és végrehajtani. . . Tervkészítésre Pesten Henszlmann ós Ybl urak Bécsben Ferstel Henrik úr lőnek felhíva. Henszlmann úr gyakorlati építész nem lévén, Gerster és Frey pesti építészekkel szövetkezett. Megérkezvén a kitűzött határnap a felhívottak bényújtották terveiket ós benyújtatott egy negyedik is, erre fel nem hívott, jeles tehetségű fiatal építészünk Szkalnitzky úr által." A jelentés a továbbiakban közli, hogy részletezett előrajzokat és pontos előmértékeket (ahogy ma mondanánk részletes terveket) még nem tudtak adni. Bizonyos előszámítások alapján költségvetést készítettek, melynek alapján a tervek szerint a palota építési összegei 6 — 700 ezer forintot tennének ki. És tovább: „Mi előtt azonban alólírtak a tárgyba mélyebben ereszkedhettek vagy a tervek s1 ilje között választást tehettek volna, Ybl építész úr előttünk hivatalosan tudva nem lévő okok miatt, dolgozatjait visszahúzta. Ily helyzetben és a megkívántató költség kifejletlen állásában, az aláírtak nem látták magokat azon állapotban, miképp valamely végmegállapodáshoz juthattak volna. Henszlmann és Ferstel urak tervei csúcsíves góth építészeti stílben voltak fogalmazva és e tekintetben alólírtak az építészeti stilrc nézve választást sem lehet vala tenniök. . . Mellőzhetetlennek láttatott tehát, még két további tervet készíttetni. Erre két hírneves és az ilynemű építészetben nagy tapasztalású művész lőn felhíva, Klencze Leo úr Münchenben, és Stüler A. Berlinben, kik a felhívásnak élénk köszönetünket érdemlő készséggel feleltek meg, terveket készítettek és azokat bé is küldték. 1

7 Ép. ir.: A telekcseréről szóló véghatározat. 1

8Yasárnapi Újság 1860. 624. 1. 1

9 Uo. és Kritikai Lapok 1862. 10 — 23 1. Henszlmann I.: Az Akadémia palotájának eddigi története c. cikk stb. 2

0 A levelet, a békéscsabai Casino Egylet tagjai írták. Hátlapján Dessewffy kézírásával a következő szöveg olvasható: „Feleltem megnyugtatólag. 6. Márz. 1862." Ép. ir. 10