Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai (A MTAK kiadványai 26. Budapest, 1962)
nemcsak hogy élénken szemmel kísérte az orosz publikációkat, de vannak kiváló orosz munkatársai is, mint I. SZMIRNOV, 6 8 N. KATANOV, 6 9 L. MSZERIANC, E. IIARDER, 7 0 P. MELIORANSZKIJ, 7 1 A. SZNESSZAREV, 7 2 de különösen termékeny Sz. Patkanov. 7 3 Ez az orosz magyar együttműködés belenyúlik abba az időbe is, amikor 1904-ben, a XII. és XIII. nemzetközi orientalisztikai kongresszusokon hozott határozatoknak megfelelően megalakult a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság, melynek központi szerve az Orosz Bizottság lett (Pétervárott), s ugyanakkor megalakult a Magyar Bizottság is. Ennek az utóbbinak hivatalos orgánumává lett a mindvégig a M. T. Akadémia által támogatott Keleti Szemle. Az V. kötet 2. füzetétől kezdve címlapján ez áll: .Journal du Comité Ilongrois de l'Association Internationale pour l'Exploration de l'Asie Centrale et de l'Extréme-Orient." A statútumokból idézem: A bizottság „célja magyarországi tudósok közreműködésével elősegíteni Ázsia közép és keleti tájainak, valamint az Uraividéknek történeti, régészeti, nyelvészeti és néprajzi szempontokból való átkutatását. . . E cél elérésére . . . tanulmányutakat szervez a jelzett tájakra s lehető módon elősegíl i ezek eredményességét. Állandó összeköttetésben áll az anyatársaságnak minden külföldi, különösen központi Orosz Bizottságával, s vállalkozásaiban felhasználja ezen szövetkezés erkölcsi támogatását." (Le Comité a pour but de faciliter avec le concours des savants hongrois l'exploration historique, archéologique, linguistique ct ethnographique de l'Asie Centrale et de l'Extréme-Orient ainsi que des pays de l'Oural, et de cultiver, conformément á la táche particuliére de 1'ethiiologie hongroise, les ótudes relatives aux peuples ouralo-altaíques. . . Pour atteindre ce but, le Comité aura sóin . . . d'organiser des voyages d'étude aux pays en question et d'en favoriser les résultats; de rester en communication constante avec tous les comités étrangers de l'Association Internationale, princip a lement avec le Comité Russe, et de profiter, dans ses travaux, de l'appui morál de cette association"... 74 Az oroszok morális támaszával a bizottság ólt is: évente küldött nyelvészeket, etnográfusokat orosz területre. Ha megvonjuk a többéves mérleget, a bizottság által szervezett, az Akadémia által támogatott ÍJ tanulmányút közül 10 Oroszországba vezetett: 2 a csuvasokhoz, 2 a Kaukázusba, 2 a baskírokhoz, 1 Közép-Ázsiába. Jellemző, hogy az első világháborút megelőző utolsó békeévben, 1913-ban egyszerre már négyen jártak az orosz impérium különböző területein, közöttük ma is élő jelességeink, NÉMETH GYULA és FOKOS-FUCHS DÁVID. Ámde kezdjük az elején. — A Magyar Bizottság egyik tagja, ALMÁSY GYÖRGY (1867—1933) már 1900-ban is töltött hosszabb időt a Szemirjecsie vidékén, azzal a céllal, hogy ott zoológiai kutatásokat végezzen. Mintegy mellékterméke volt ennek az útnak, hogy ott jó nyelvészeti 7 5 és néprajzi megfigyeléseket 7 6 is tett, a karakigizek (ma kirgizek) között. 1906-ban az Orosz Bizottság ajánlóleveleivel második utat is tett, s hatalmas útleírása szintén finom néprajzi megfigyeléseknek a tárháza. 7 7 Ezen az útján egy darabig társa volt a fiatal geográfus, PRINZ GYULA (SZ. 1882), aki 1907 és 1909-ben önállóan is bejárta a Tiensán vidékét és annak szomszédságát. Ennek eredményeként nemcsak a geomorfológiai irodalmat gazdagította szép munkákkal, 7 8 hanem jó néprajzi gyűjtést is végzett, különösen második útján, melyre a Közép- és Keletázsiai Társaság támogatásával ment. 7 9 Meg kell említenem, mert ufai tatár, baskír, karacsáj és balkár nyelvészeti anyaggyűjtését ma is széltében-hosszában idézik a turkológusok (a Szovjetunióban is), PRÖHLE 6 3 M. CMHPHOB, y [ a.'io-a;iTaMCKnií Mnp B pyccKOH apxeoJior. HCTop. OTH. nuTepaType. KSz. I, 61 kk., 7ö. 6 3 Katanov. N., Tiirkische Sagen über Besitznahme von Lándern nach Art der Dido. KSz. III, 173 kk. 7 0 Harder E., Die Spezialklassen des Lazarewschen Instituts in Moskau. KSz. IV, 36S kk. 7 1 P. Melioranskij ismerteti Kunos ,,Janua linguae ottomanicae" c. török nyelvtanát: KSz. VI, 370 kk. 7 2 Snessareff, Religion und Gebráuehe der Bergvölker des westl. Pamir. KSz. IX (1908), 180—205. 7 3 S. Patkanoff, Über das Volk der Sabiren. KSz. I, 258—277. — Id., Geographie und Statistik der Tungusenstainme Sibiriens, KSz. IV, 141 kk., 287 kk.; V, 36 kk., 185 kk.; VI, 130 kk., 222 kk. — Id., Über die Zunahme der ürbeovölkerung Sibiriens. KSz. IX, 54—94. — Szép példáját adták orosz—magyar munkaközösségnek Patkanov és Fok. s-Fuchs Dávid, kik együtt adtak ki hosszabb tanulmányt: Laut- und Formenlehre der südostjakischen Dialekte. KSz VII (1906), 1 kk., 125 kk.. 279 kk. 7* KSz. V (1004), 377—378, 379. 7 3 Almásy, Karakirgiz nyelvészeti jegyzetek, KSz. II (1901), 108—122. 7 1 ld., A karakirgizek ornamentikája. A M. Nemzeti Múzeum Néprazji Oszt. Értesítője V (1904), 165—185, 213—233. 7 7 Id., Vándorútam Ázsia szívéhe. Bp.. 1903. 737 1. 7 3 Prinz, Die Vergletscherung des nördliehen Teiles des Zentralen Tien-San Gebirges. ld., A kuldzsai Nan-san morfológiájáról. Math. Termtud. Értesítő XXVII, 290 kk. 7 3 Prinz Gyula, Második belsőázsiai utam néprajzi eredményei. Kny. a Néprajzi Értesítő 1911—1913. évf.-ból, — Id., Utazásaim Belső-Ázsiában. Bp., 1911. — KSz. X, 176 kk. 12
