Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

6 járt, a MÁTYÁS életében Budán munkábavett kódexeket befejezték, csak a címereket festették át, vagy a még üres címerhelyen foglalta el a Hunya­diak fekete hollójának helyét a Jagello-ház lengyel fehér sas jelvénye. A huma­nista élet se szűnt meg a királyi udvarban, csak elszürkült. Hiányzott MÁTYÁS király éltető, alakító, magával sodró egyénisége. Olasz humanista kevés maradt a király környezetében: BONFINI, CINTIO DI SAN SEPOLCRO, IULIUS AEMLLIUS. A magyarországi humanizmus ULÁSZLÓ korában inkább Bécs és Csehország felé kapcsolódik: itáliai humanisták helyett HASSENSTEINI LOBKOVITZ Bohusz­láv, SCHLECHTA János, OLMÜTZI Ágoston, CELTIS Konrád, BRASSICANUS, GREMPER, CUSPINIANUS a királyi udvar vendégei hosszabb-rövidebb ideig. Egy-egy művet is ajánlanak még ÜLÁszLÓnak. Ilyen a pistoiai Dominicus Crispus RANNUSIUS munkája: Sermo in ascensione Cliristi 8 a római NAGONIUS Pronostichon et panegyricon-&, ULÁSZLÓ tetteinek magasztalása, 9 később a török elleni nagy nemzetközi vállalkozás terve Félix PETANTIUS LTAGUSINUST indítja arra, hogy három munkát is írjon a király számára. 1 0 Természetes, hogy a fönnmaradt Ulászló-kódexelc éppen úgy csak töre­dékét tehetik ki az eredeti mennyiségnek, mint ahogyan MÁTYÁS király köny­veinek sem maradt fönn egy tizedrésze sem, mégis föltűnő, hogy a gyarapodás mennyire nem lépett már nyomába a korábbinak. A könyvtár gyarapítása már nem volt tervszerű, még a veszteségek pótlásától is messze elmaradhatott. Pedig ULÁSZLÓ uralkodása majdnem annyi ideig tartott, mint ameddig, föl­tehetően, MÁTYÁS fejlesztette a könyvtárát s a könyvnyomtatás nagy elter­jedése folytán világszerte nőtt a könyvtermelés 1490 után, mind több és több könyv halmozódott föl uralkodók és könyvgyűjtő humanisták kezén. Az elma­radás tehát még föltűnőbb. MÁTYÁS király halála után egyszerre megszűnnek a külföldi könyvmásoltatásról és könyvbeszerzésről szóló adatok, — nyilván­valóan nem is volt már ilyesmi. ÜLÁszLÓnak folytonos pénzhiányban kétség­beesetten vergődő gazdálkodása lehetetlenné tette, hogy többet is küldhessen a firenzei másolóknak mint jól hangzó szép szavakat. Keserűen igazak SCHLECH­TA Jánosnak LOBKOVITZ Bohuszlávhoz Budáról 1503-ban írt sorai: „Mi itt szokás szerint ezüst- és arany-halmok közepette a királlyal együtt nyomorultul és szűkölködően élünk és, gondolom, így is fogunk élni." 1 1 A könyvtár gondozás nélkül, a legnagyobb elhanyagoltságban hevert; könyvtáros nem volt. LOBKOVITZ 1498-ban kelt levele szerint a könyvek por­ban, piszokban hevernek s nehéz köztük valamit megtalálni. Ugyanabban az évben, amikor ULÁSZLÓ biztatóan írja Firenzébe, hogy őt a könyvtár fejlesz­tésének ugyanaz a vágya vezeti, mint MÁTYÁst ! Ugyancsak LOBKOVITZ leveleiből derül ki, hogy már ekkor megkezdődött a könyvtár folyamatos széthurculása, elkótyavetyélése. Már évekkel előbb egy másik levelében SCHLECHTA kancellártól kéri ORIGENES: De principiis-t, JANUS PANNONIUS Epigrammáit, BONEINI történeti munkáját és egy közelebbről meg 8 CSONTOSI János: II. Ulászlónak ajánlott kézirat a konstantinápolyi Eszki Szerail­ban. Magy. Könyvszle. 1889. 28 — 30.1. 9 TRUHLÁB: Catalogus codicum manu scriptorwn Latinorum. Pragae. 1905/6. 1659. sz. 1 0 BEBKOVITS, Elena: La miniatura nella corte di Mattia Córvino. (Corvina. Rassegna Italo-Ungherese, 1941. Archivio. 513 — 546. 1.) Ua.: Felice Pctanzio Iiagusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino. (Uo. 1940. 53 — 84.1.) Ua.: Mátyás király ,.állítólagos" miniátorai. Magy. Könyvszle. 1942. 153 — 161. 1. IÍNIEWALD, Dragutin: Sitnoslikar Dubrovcanin Félix FetanSic. Der Miniaturmaler Félix Ragusanus Petantius. Posebni otisak iz Tkalcicevog Z boni i ka II. Zagreb 1958. 1 1 Bohuslavi Hasistenii nova epistolarum appendix. Pragae 1570.

Next

/
Oldalképek
Tartalom