Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
17 hatjuk a Corvina-könyvtárnak maradványait. A török hódoltság alatt hiába keressük Mátyás király könyvtárát a budai palotában. A nagyszerű könyvgyűjteménynek előbb kellett elpusztulnia. De mikor és milyen módon? 1526-ban vagy 1541-ben? 3. A Corvina-könyvtár pusztulása SZULEJMÁN szultán három hadjárata alkalmával vonult be Budára: 1526-ban, 1529-ben és 1541-ben. A két utóbbi időpont nem jöhet számba a könyvtár pusztulása szempontjából. 1529-ben szövetségese, JÁNOS király számára foglalta el a fővárost, tehát se föl nem gyújtatta, se ki nem rabolta. 1541-ben pedig a maga számára vette birtokba, akkor még kevésbé lehetett szó ilyenről. A könyvtár elpusztításának vagy elhurcolásának egyetlen lehetséges időpontja tehát 1526. Hogy azonban a királyi palota és benne a királyi könyvtár 1526-ban se lett a lángok martaléka, mint egyes nyugati források állítják, 4 3 arra nemcsak az a bizonyítékunk, hogy a későbbi utazók kivétel nélkül az elhanyagolt, de lényegében sértetlen palotát írják le, hanem magának Szúr,E.TMÁN szultánnak hivatalos naplója is. 4 4 Az események menetét így olvassuk benne: Szeptember 3. megérkezés Budára. 4. A padisah lóháton megtekintette Buda városát. 5. A túlsó parton levő várost [Pest] fölgyújtották. 6. Az innenső parton levő várost [Buda] felgyújtották. 7. A királyi palotában levő fegyvertárt és egyéb szereket, a palota előtt levő rendkívül nagy ágyút és a többi ágyúkat, továbbá az oszlopon álló réz alakot és annak fiait [Herkules, Hunyadi, János, Mátyás és László szobrai] elhurcolták, éjjel-nappal szállították a hajókra. Ezalatt a város éjjel-nappal égett. 8. Az uralkodó a királyi palotában nagy társaságot gyűjtve össze lakomát adott. 13. A király palotáját, mivel benne tartózkodott, nem tartván illendőnek fölégetni, janicsárokat rendelt melléje örökül, hogy föl ne gyújtsák. 14. A palota őrzésére magyarokat rendeltek, a török őrök pedig a sereg után átmentek a túlsó partra. A hatalmas zsákmányról — bár könyveket ő sem említ — DSELÁLZÁDE MUSZTAFA, egykorú török történetíró is szól: „A nyomorult királynak a várban levő töméntelen kincsei, házi szerei, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak" 46 Nagyon hasonlít ehhez az egyik egykorú Neue Zeitung híradása: A török bevette Budát, a várost fölgyújtotta, a palota kivételével, a zsákmányt 1400 tevén és sok hajón vitte el. 4 6 Csak azt lehet elképzelni, hogy az óriási zsákmány között ott voltak a Corvina-könyvtár pompás kötésű, aranyozott, veretes, bársony és selyem kötetei. Másként nem lehetne megmagyarázni, miként kerültek vissza Konstantinápolyból Corvin-kódexek már a XVI. századtól kezdve 4 7 egészen ABDUL 4 3 NEANDER: Compendium chronicorum. Witebergae 1586. — Rochlitz: Türkischo Clironica. 1595. 4 4 Török—magyar-kori történelmi emlékek. H. 1. k. Török történetírók. Ford. Thury József. Bp. 1893. 317 — 319. 1. 4 5 Ua. H. 2. 1896. 168. 1. 4 6 Newe Zeittung, wie es mit der schlacht zwüschen dom Künig von Ungernunnd dom Türckischen Kevsser ergangen. 1526. Mogtalálható a Szabó Ervin Könyvtár budapesti gyűjteményében B. 0941/291. sz. a. 4 7 Ilyenek: Dionysius Areopagita: Do coelesti hierarchia. (Bosanfon.) . . ex dono quondam magistri Ioannis Mariae Malvezi mihi anno Salutis 1550 Constantinopoli facto. Ex libris bibliothecae Budensis serenissimi quondam regis Mathiae a Turcis di-
