Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)
13 az sem, ha számbavesszük azt a három könyvet, amelyet LAMBECK vitt el Budáról, vagy amelyeket MARSIGLI vett magához az ostrom után. 3 5 Mi lehet egy ilyen teljesen egyházi, még pedig nagyon erősen egyházjogi gyűjtemény jelenlétének az oka? Az egyik magyarázat az volna, hogy 1526 után, vagy valamelyik ostrom alkalmával ide menekítették a budai domonkosok könyvtárát, — föltéve, hogy a város fölgyújtásakor megmaradt. Erre azonban semmi bizonyítékunk nincs, nem is sok a valószínűsége. Nem is jellegzetesen domonkos-anyag, Nicolaus de MIRABILIBUS és Petrus NIGER budai domonkosrendi professzorok munkáit nem találjuk meg az 1686-ban fölvett könyvjegyzékben. Még kevésbé tudjuk elfogadni azt, amit BARTONIEK Emma tételezett föl a Széchényi Könyvtár egy pontificaléjával kapcsolatban, hogy Esztergomból a török elől Budára mentettek volna könyveket. 3 6 Könyveket semmi esetre se mentettek volna déli irányban, Buda különben is előbb került török kézbe, mint Esztergom. Nézetünk szerint a kulcsot BoNFiNinak egy eddig figyelemre nem méltatott megjegyzésében lehet megtalálni: MÁTYÁS király a palota dunai oldalán kápolnát építtetett, amelyet gazdagon fölszerelt és „collegium adiecit honestissimum sacerdotum", vagyis „tiszteletreméltó papi testületet adott hozzá". 3 6" Nem ide tartozik annak az eldöntése, hogy miféle papi testület volt ez. Valamiféle társas-káptalan, vagy az ún. „királyi kápolna", a „capella regia" mint testület oklevélkiadó és hiteleshelyi működésének valamilyen továbbfejlődése? Hiszen a capella regia már a XIV. század végén, a XV. század elején „a magyar király capellánusainak konventszerű testülete volt. A testület feje, a comes capellae, magyarul kápolnaispán, aki többnyire megyéspüspök, vagy legalább egyik káptalan dignitáriusa, tehát egyéb javadalmat is élvező egyházi személy volt" — mint MIKLÓSSY Zoltán megállapította. 3 7 KGMOROVITZ Bernát pedig kiemeli a királyi kápolnaispánok kánom és világi jogi képzettségét. 38 Esetleg az ő tanácsaikkal élhetett MÁTYÁS király egyházjogi kérdésekben, a pápával való egyes jogvitákban. (Talán erre vall a sok jogi, főleg kánonjogi munka a budai könyvanyagban.) De az is lehet, hogy feladatuk elsősorban a királyi kápolna istentiszteleteinek ellátása volt. Az ő zsolozsmázásuk lehetett az az ének, amit MÁTYÁS magányában elvonulva olyan szívesen hallgatott. 39 Fölvethetjük még annak a lehetőségét is, hogy azokat az egyházi szerkönyveket, amelyeket MÁTYÁS király parancsára adtak ki nyomtatásban, ez a papi testület gondozta. Mindezeket a lehetőségeket csak azért vetjük föl, mert a budai ismeretlen eredetű könyvanyag eredetét a legvalószínűbben azzal magyarázhatjuk, hogy 3 5 Annak a három könyvnek a címét, amelyeket LAMBECK kapott Budán, már felsoroltuk. A Marsigli-félcket ld.: VERESS Endre: A bolognai Marsigli-iratok. Magy. Könyvszle. 1906. 224 — 227. 1. SZILÁDY Áron jelentése bolognai útjáról. Akad. Ért. 1868. 128. 1. ÁBEL Jenő: A Corvina történetéhez. Magy. Könyvszle. 1880. 170 — 174. 1. IIEVESY, André de: La bibliothégue du roi Matthias Corvin. Paris 1923. 53 — 58. 1. 3 6 BARTONIEK Emma: Az Orsz. Széchényi Könyvtár 317. sz. középkori kódexéről. Magy. Könyvszle. 1923. 200 — 204. 1. 3 6A BONFINI: Iierum Ungaricarum decades. Basileae 1568. 654. 1. 3 7 MIKLÓSSY Zoltán: Hiteleshely és iskola a középkorban. Levélt. Közi. 1940/41. 173 — 174. 1. 3 8 KUMOROVITZ Bernát: A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. Regnum. 1942/43. 466. 1. 3 9 NALDUS Naldius: De laudibus augustae bibliothecae. Közli ÁBEL Jenő: XV. századbeli olaszországi íróknak Mátyás királyt dicsőítő művei. Irodalomtört. emlékek. 2. k. Bp. 1890. 383. 1.
