Sarlóska Vince Ernő: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok (A MTAK kiadványai 23. Budapest, 1961)

Engel József esztendőkkel később a M. Tud. Akadémia levelező "topja l;ít. Do nem mint orvost választották a tagok közé, hanem a nyelvészet i törekvéseiért . Páratlan körülményből, páratlan következménnyel. Engel József Bécsben született 1807-ben, és Kolozsváron halt meg 1870-ben. Közben, mintegy húsz osztendőn át Marosvásárhelyen orvos, 1857-ben költözik el Kolozsvárra. A szokásos emlékbeszédet Finály Henrik mondja el „Engel József levelező tag" fölött a M. Tud. Akadémia 1872. október 27-én tartott ülésén.

5 Engel pályája kezdetén gyógyszerésznek indult. A gyakornokoskodásl Marosvásárhelyen kezdi egyik rokona gyógyszertárában. Három évi szakmai gyakorlat után 1828-ban megy Pestre, ahol megszerzi a „mesteri oklevelet". Do Engel „magasabbra törekvő ifjú", „lelkét a választott pálya nem tudta kielégíteni", „nagyobb és tehetségéhez méltóbb hatáskörre vágyott". „Engel tehát az orvosi pályát választá, és 1830-tól 1836-ig folytonosan anyagi küzdelmek között végezvén a pesti egyetemen az orvosi tanfolyamot, ós orvostudori és szülészmesteri okieveket nyervén visszament MarosVásárhelyre." Elmondja még Finály: „Engel József ritka lelkességgel és buzgósággal szentelte magát mugasztos hivatásának." Az emberekkel való bánásmódja is „hatalmasan ajánlotta"; „menten minden önzéstől és haszonleséstől nyújtotta segélyét és tanácsát". Szegény betegeit még gyógyszerrel is ellátja, és ha szükség mutatkozik reá, még másként is támogatja. Engel hajlandósága, észjárása szerint a természet kutatói közé tartozott. Nyelvészkedése annak rendje-módja szerint „kaland" lett. Finály ezt így adja olő: „A gyógyszerész Engel az orvosi tanfolyamot hallgatja, kiváló szeretettel foglalkozik ásvány- ós vegytannul, mint kedvenc tudományokkal, a mellett anyagi helyzeto kétségkívül kenyérkeresetre is utalja. 1836-ban tanulmányait végezvén, a szigorlatokra készül, ami köztudomás szerint meglehetősen igénybe veszi a tudorjelöltek csaknem egész szellemi tehetségét, és e sokfelé irányult szellemi munkássága közben egyszerre és véletlenül egy nyelvészeti pályamunkával lép a világ elébe, amely akkor mindjárt elsőrangú pályadíj! nyert, s egyszersmind oly nyelvésznek tüntette fel szerzőjét, akit, dacára annak, hogy amaz időtől fogva soha semmi látható jelét se adta többé annak, hogy folytatja nyelvészeti kutatásait, csupán e pályamunkája érdeméért 1859-ben, tehát huszonhárom év múlva tagjává választott a Magyar Tudományos Akadémia. És ime mi történik! Az újonnan választott tag az akadémiai alapszabályok érteimébon beküldi székfoglaló értekezését, amely semmi sem egyéb, mint folytatása, tökélyesítése, bővítése az ő jutalmazott pályamunkájának; tovább építés ugyanazon az alapokon, tovább fejtése azoknak az elveknek, amelyek abban voltak letéve, felmutatása azoknak az eredményeknek, amelyekre az elvek kövotkozetes alkalmazása vezet. Az értekezést felolvassák az Akadémia ülésén, és — az egybegyűlt nyelvészek nem csak nem bámulják, hanem csaknem lenevetik, még arra se tartják érdemesnek, hogy, bár kivonat ilag, közzé tegyék az Akadémia kiadványaiban." Engel német anyanyelvű volt, magyarul hibásan beszólt. Mindazonáltal vonzalma, érdeklődése a magyar nyelv iránt annyira magával ragadta következtetéseiben, hogy „ha nem is jutott el addig, hogy Ádámot magyarul beszéltesse, de komolyan állította, hogy a magyar nyelv a világon a legtökélyesebb nyelv, és minden más nyelv tanulhat tőle", közli tovább róla Finály. Bolyai Jánost is foglalkoztatták nyelvészeti kérdések. Maga mondja: „Midőn a következetlenség és tökéletlenség érzete miatt lépten-nyomon felháborodva, a német nyelven is megbotránkoztam, végre megtaláltam atyám 1830-ban megjelent Az arithmetica elejét és benne javított betűinket és mesterszóinkat, valamint azt a kísérletét, hogy összhangban nyelvünk természetével újat és megújítot teremtsen; ez elragad és feltüzel. Do csak az 1842. év nyara óta. . ." Bolyai János megismerkedése Engel Józseffel két nyelvészeti problémákon rágódó ember egymásra találása is lehetett. Engel József, a „szónyomozó, szóboncoló, betűkkel, Iringókkal bíbelődő, és végre mint olyan, hajszálhasogató kutató" és Bolyai János, aki a „tökélyes tanhoz" a „tökélyes nyelvet", a „tökélyes magyar nyelvet" keresi, ez a fejezet még nincs megírva a Bolyaiak „élet és jellem rajzában". Engel Józsefet egyetlen életrajzíró sem említi.

6 ' Engel József akadémiai tagságára Gergely Pál kartársam figyelmeztetett. Ugyancsak ő keresto elő Finály emlékbeszédét is, mely megjelent: Értekezések a nyelv- és szóptudoinányok köréből. III. köt. 1872—1873. Test, 1873. Kiadja a Hagy. Tud. Akadémia. " Engel József Bolyai Jánost betegként is többször kezelte. Az Akad. Könyvtárának kézirattárában mintegy 15 gyógyszerrendelés található, melyet Engel József írt fel „Kapitány Mlgs Bolyai János" számára. A legkorábbi gyógyszerrendelés ezek között 1837. február 25-ről van keltezve, a többi 184(1, 1849, 1850, 1851 folyamán lett felírva. A legkésőbbi gyógyszerrendelés keltezése: 1851. június 25. 9