Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 22. Budapest, 1961)

Semmi nyomát nem találtuk annak, hogy balladákat (vagy líiai szövegeket) valaha is előénekesre és karra oszolva adtak volna elő, akár van refrain, akár nini s. (A régebbi, komoly balladaszövegeknél, valamint az A) osztályú dallamok szövegénél általában véve, szóval a régi paiaszt-zenénkben — úgvlátszik — teljesen ismeretlen volt a refrain.) Hogy e balladákat mikor, illetve hol éneklik (jobban mondva énekelték) leginkább vagy kizárólag, aira vonatkozólag sajnos már nem szerezhettünk adatokat. A régi balladaszövegek dallamaikkal együtt a mi időnkben már annyira kihaló félben voltak, hogy régi ilyesfajta szerepüket (ha ugyan volt egyáltalán iIyen szerepük) nem lehetett volna kinyomozni. Ethnographiai leírást a balladák előadásának módjáról nem ismerek. A régi balladák többségének dallamai A. osztály- vagy C. I. alosztályból kerülnek ki. Az A) osztálybeliek semmi kapcsolata nincs a német dallamokkal. Francia népzenét nem igen ismerek, de ezzel is aligha lehetnek kapcsolat kan. A C. I. alosztály (nem egységes típusú) dallamai közül egyik-másik lehet valamelyes, habár elég távoli rokonságban nyugateurópai dallamokkal. Tinódi dallamai — már amennyire őket ismerem — nem német jellegűek. Fontos az, hogy a ballada-szövegeknek nincsenek speciális típusú dallamaik: ballada- és lírai szövegeket egyféle dallamokra énekelnek. Fontos, hogy ne felejtődjék ki a sajtóhibák jegyzéke (múlt levelemben mellékeltem). Szeretném, ha a következők kapnának példányt könyvemből: Reme Musicale (szerkesztője Henri Prunieres) Paris VI., Rue Madame 35- 37. 11 Pianojorte (szeik. Guido Gatti) Torino, via San Tomaso, 29. Muzyka (szerk. Mateusz Glinski) Warszawa, Kapucynska 13. Anbruch, Wien, Karlsplatz G. Matica Slovenská, Turciansky Sváty Martin (Üesko-Slovensko). Academia Romána, Bucuresti. Mr. M. D. Calvocoressi

4 G Paulton's Square, London, SW. 3. Mr. H.J. FossA Amen Corner, London E. C. 4. (Oxford University Press) Signore Tomy Procidu. Nápoly, 6 Rione Sirignano. Mons. D. O. Kirias* Bucuresti, 57 str. Sftii Voevozi. Dr. Leóé Janácek,

7 Brno. Konnicova u 1. 30. (Öesko-Slov.) Prof. dr. Zdeüek Nejedig,

8 Praha, Karlovo ném. 21. Monsieur Higini AnglésBarcelona, Institut d'Estudis Catalans. Prof. dr. Adolf Chybihski,

1

0 Lwow, ul. Kalecza 20. Még Thiersot-na]í, egy párizsi nyelvtudományi folyóiiat szerkesztőjének is jó lenne küldeni (címét nem tudcm). továbbá esetleg neliány magyar lapnak, első sorban a ,,Pester Lloyd"-nak és a Pesti Naplónak. 4 CALVOCORESSI, MICHEI, DÁVID (1877 —1944.) francia származású zenei író ós műbíráló; különösen értékesek a Debussy, Bartók, Muszorgszky műveiről írott dolgozatai. 6 Foss, HUBERT JAMES (1899—1953.) angol zenei író és komponista, az oxfordi Bach Kantáta-Klub alapítója. 6 KIRIAC, DEMETER (18GG—1S28.) román komponista és folklorista, a párizsi Conservatoire-ban Pessard és Dubois kiváló tanítványa. 7 JANÁCEK, LEÓ (1854 — 1928.) a XX. század egyik legnagyobb cseh zeneszerzője, prágai zeneakadémiai tanár. Nálunk különösen kamarazene-műveit ismeiik és adják elő gyakrabban. 8 NEJEDLY, ZDENEK (1878—) történész és zenetudós, esztétikus; művei közül legismertebb a Cseh Zenetörténet és néhány modern művészről irt sorozata. A németek elől a Szovjetunióba menekült, a felszabadulás után a Cseh Tud. Akadémia választotta elnökévé; 1948-ban ő dolgozta ki a közoktatás refoimját és a népdalkutató intézetet alapította. 9 ANGLÉS, IIIGINI (1888—) haladószellemű spanyol és katalán zenetörténész, volt könyvtárigazgató, majd a barcelonai egyetem tanáia, 1943-tól a Zenetudományi Intézet vezetője; több műve foglalkozik a modern zeneszerzőkkel, köztük Bartókkal is. 1

0 CHYBINSKI, ADOLF (1880 —1952.) lengyel származású zenetörténész; Münchenben tanult germán- és klasszika-filológus, majd Pcsenban a zenetörténet egyetemi professzora. G