Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

I. ROZVÁNY ERZSÉBETRE VONATKOZÓ LEVELEZÉS A Rozvány Erzsébetre vonatkozó levelezés 53 db-ot tartalmaz, ebből 4!) liozzí íródott (Aranynétól 20, Arany Juliskától 17, Arany Lászlótól 2, Szél Piroskától 1, Szendrey Júliától 3, Rozvány Györgytől 5, Rozvány Györjynrtől 1). A többi Rozvány Erzsébettel kapi solatos levél: Arany János Gyulai Pálnak 1, Aranyné Rozvány Józsefnénak 1, Borsok József Rozvány Györgynek 1 db). — Rozvány Erzsébetet mint levélírót 1 levél képviseli, melyet leányaként nevelt unokahugához, Rozvány Gabriellához írt. Aranyéknak írt levelei i.z Arany (salád egyéb leveleivel együtt pusztultak el. Az itt közölt levelezésből eddig 7 jelent meg nyomtatásban: 4 Arányúétól, illetve Szél Piroskától, s a 3 Szendrey-levél. A leveleket — minthogy Rozvány Erzsébet élete- és az Arany családdal való kapcsolatainak feltárását szolgálják, szoros időrendben közöljük. A levélírók által értelemzavaróan kihagyott, vagy egérrúgás stb. miatt megcsonkult néhány szót, vagy csak kezdőbetűvel jelölt nevet szögletes zárójelben helyesbítettük vagy egészítettük ki. A néha értelemzavaró helyesírási vagy fogalmazási esetekre szögletes zárójelbe tett ..így" szóval és felkiáltó jellel [ígv!] hívjuk fel a figyelmet. Külön kell szólnunk a levelek helyesírásáról; elsősorban Aranyné miatt. Hiányosságait e ponton maga is elismerte, mert unokája tanítónőjének, Karaes Teréznek írt levelében így mentegetődzik: „Kétkedve magamI un, írjak-e azon nőnek, aki oly szépen és-helyesen ír? Mentsen ki előtted azon ok, hogy fél századdal ez előtt, azon iskolában ahol én tanultam, nem arra fektették a fősújt (elég hibásson) hogy a nő szépen, és helyesen írjon, és a tudományokból minél többet tudjon; hanem a nőhi élethez tartozó, a kézimunkának minél több ágát és abból minél többet, alaposan meg tanulyon." (Sáfrán Györgyi, Az öreg Arany — unokája leveleiben. ITK. 1960. 1. sz. 82-87 1.)'. E Karaes Teréznek írt levélben aránylag nines annyi hiba, mint a Rozvány Erzsébethez írottakban; ahol Karaes tanítói tekintélye nem intette vigvázásra. Helyesírásának alapvető hiányosságai igazolják megállapítását a lányok korabeli iskolai oktatásáról. Azonban Aranynénak érzéke sem volt iránta, mert éppen az általa tisztelettol emlegetett Karaes Teréz sem nyert iskolai oktatásban többet mint négy olemi osztályt, viszont e tekintetben szerencsésebb volt művelt anyjával Takács Évával, míg Ercsey Júlia árvaként nevelkedett. Csak néhány kiragadott példa Aranyné helyesírásából: a tárgyat általában -tt-vel jelzi: pl. „áldozatott", „idődett", „őtett", „napott" stb.