Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
ennek elsősorban társadalmi gyökerét keressük és jelöljük meg. Arany László már nemcsak az egymást követő nemzedékek törvényei szerint lát és tesz másként, mint apja tett. Ő már a kapitalizálódó magyar főváros legfelső köreihez tartozik. A Magyar Földhitelintézet tisztviselője, majd igazgatója. 1875-ben Szalay Gizellával kötött házassága révén rokonságba kerül a szinte már arisztokráciának számító nagypolgári családokkal s így, ha nem is szégyellte apja származását, mindenesetre szívesebben kutatta családja nemességét, mint olvasta a Rozvány tolla nyomán megelevenedő szegényparaszti gyermekkort. A társadalmi feszültségtől való félelem lappanghat mint háttér Arany és felesége aggodalma mögött is, mely fiuk házasságával kapcsolatban töltötte el őket, főleg annak megkötése előtt. A költő ezt írja sógorának: „. . .el-el tünődiink a családi életünket megzavaró változásokon, mert az öregek ilyenkor tépelődök. Van e viszonyban ránk szülékre valami idegenítő — de szólni természetesen nem lehet, 31 éves ember ura saját sorsának, meg már késő is volna." 5 9 Az aggodalom később eloszlott. Szalay Gizella mint a Tohli szerelme egy példányának neki szóló dedikációja vallja, valóban a költő „kedves leánya" let 1 s költői hagyatékának utolsó, gondos sáfára. Ez természetesen nem zárja ki Vargha Zoltánnak azt a személyi forrásokon alapuló közlését, mely szerint a családban „szégyellték Arany rusztikusságát". A társadalmi formaságok sokszor lehettek a költő terhére. „Itt fel kell penderíteni a beszédet illatos kenőccsel, mint a bajuszt, mert különben sértésnek vennék, ha a beszédünket válogatott szavakkal ki nem cifráznánk" — panaszolja tréfásan, de nem minden irónia nélkül szalontai látogatóinak. 6 0 E társadalmi háttér ismeretében érthető Arany László gondos vigyázása minden apjára vonatkozó adattal, emlékkel kapcsolatban. E már-már túlzásba menő törekvésre Gyöngyösy László mutat rá: „Általánosan el volt terjedve irodalmi körökben, hogy a fia a legnagyobb figyelemmel és gondossággal van minden adat iránt, amely halhatatlan atyjára vonatkozik. Ez őrködés azonban már túlságig ment. Nagy irodalmi összeköttetéseinél fogva majd minden írás, ami Arany életére vonatkozott, 5 8 Arany János — Ercsov Sándornak, J875. márc. 2(>. Errsey, 187. I. kiadatlan rész NszAJEni. "" ROZVÁNY 155. I. 27
