Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

ennek elsősorban társadalmi gyökerét keressük és jelöljük meg. Arany László már nemcsak az egymást követő nemzedékek tör­vényei szerint lát és tesz másként, mint apja tett. Ő már a kapita­lizálódó magyar főváros legfelső köreihez tartozik. A Magyar Földhitelintézet tisztviselője, majd igazgatója. 1875-ben Szalay Gizellával kötött házassága révén rokonságba kerül a szinte már arisztokráciának számító nagypolgári családokkal s így, ha nem is szégyellte apja származását, mindenesetre szívesebben kutatta családja nemességét, mint olvasta a Rozvány tolla nyomán meg­elevenedő szegényparaszti gyermekkort. A társadalmi feszültségtől való félelem lappanghat mint háttér Arany és felesége aggodalma mögött is, mely fiuk házasságával kapcsolatban töltötte el őket, főleg annak megkötése előtt. A költő ezt írja sógorának: „. . .el-el tünődiink a családi életünket megzavaró változásokon, mert az öregek ilyenkor tépelődök. Van e viszonyban ránk szülékre valami idegenítő — de szólni természetesen nem lehet, 31 éves ember ura saját sorsának, meg már késő is volna." 5 9 Az aggodalom később eloszlott. Szalay Gizella mint a Tohli szerelme egy példányának neki szóló dedikációja vallja, való­ban a költő „kedves leánya" let 1 s költői hagyatékának utolsó, gondos sáfára. Ez természetesen nem zárja ki Vargha Zoltánnak azt a személyi forrásokon alapuló közlését, mely szerint a családban „szégyellték Arany rusztikusságát". A társadalmi formaságok sokszor lehettek a költő terhére. „Itt fel kell penderíteni a beszédet illatos kenőccsel, mint a bajuszt, mert különben sértésnek vennék, ha a beszédünket válogatott szavakkal ki nem cifráznánk" — panaszolja tréfásan, de nem minden irónia nélkül szalontai látogatóinak. 6 0 E társadalmi háttér ismeretében érthető Arany László gondos vigyázása minden apjára vonatkozó adattal, emlékkel kapcsolat­ban. E már-már túlzásba menő törekvésre Gyöngyösy László mutat rá: „Általánosan el volt terjedve irodalmi körökben, hogy a fia a legnagyobb figyelemmel és gondossággal van minden adat iránt, amely halhatatlan atyjára vonatkozik. Ez őrködés azonban már túlságig ment. Nagy irodalmi összeköttetései­nél fogva majd minden írás, ami Arany életére vonatkozott, 5 8 Arany János — Ercsov Sándornak, J875. márc. 2(>. Errsey, 187. I. kiadatlan rész NszAJEni. "" ROZVÁNY 155. I. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom