Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

E tréfáló kedvet hiányolta Rozvány a Szalontáról elszármazott régi barátban. Riedlnek írt levelében is ír erről: „Költőis égéből csak azt sajnálom: miért nem végezhette be Bolond Istók-ját'

1. Ez lett volna lelkének typikus alakja. Ebből ismerhettük volna fel keblének belső világát, a lelkéhez forrt játszi humort, azt az ártatlan jókedvei, mellyel jó Géniusza őt oly gazdagon megáldotta. Nem az a morózusnak látszó ember volt Arany, kit Pesten ilyenül ismertek; hanem az a világot és az egész emberiséget szeretettel keblére ölelő vidámkedélyü ember, kit mi Szalontán ismertünk."

4

1 Rozvány e sorok írásakor nem gondolt arra, hogy a fiatal Arany szalontai derűjét három sorsdöntő élmény fedezte azóta el: a legnagyobb emberi élmény: Petőfi elvesztése, a legmélyebb családi csapás: Juliska halála s a haza vajúdásából halva született kiegyezés, melyre, mini Arany borújának, hallgatásának egyik legfőbb okára Iveresztury Dezső mulat rá 4

2 Rozvány György szülővárosa történetén kívül vizsla érzékenységgel kutatott minden után, ami Szalonta becsét emelő adat. Mint egyik Márki Sándornak írt leveléből tudjuk, Pázmány prédikációit olvasva, bennük a szalontai dialektusra ismer. Mivel Pázmány édesanyja a Szalontához tartozó paiiaszi tanyákra való volt, ennek kapcsán foglalkoztatja a kor divatos irodalmi kérdése: szeretné kimutatni, hogy amint az olasz irodalom dialektusát Toscana, a franciáét Párizs, úgy a magyar irodalom uralkodó nyelvét Nagyszalonta adta.

4

3 De Rozvány Györgyöt a 1 udomány művelése mellett egész életén át foglalkoztatta annak népszerűsítése, a nép művelésének vágya is. Fokozottan megvolt ez benne szülővárosa lakóival és múltjukkal kapcsolatban. E törekvésből született az a kis füzet, melyben versbe szedte szülővárosa mondáit: „Szalontai helyi mondák a hajdú-világ idejéből, verses dolgozat Rozványtól." E füzetet Aranynak is megküldte, aki köszönő levelében visszaemlékszik a gyermekkorában apjától hallott mondákra, melyeket a Toldi szerelme VI. énekében megörökített. Levelét ezzel fejezi be: „én ezeket nem felnőtt koromban hallottam, tehát fel 1

1 Rozvány György—Riedl Frigyesnek, 189IÍ. máj. 20. ós k. n. Ld. Geleji Dezső, Egy nagyszalontai kortárs két levele Arany Jánosról. It. 1957. :i. SZ. 207—273. 1. 1

2 KERESZTI;AY DEZSŐ, A hallgató Arany. It. 1950. 3. sz. 00—72. 1. 1

3 Rozvány György—Márki Sándornak, 1870. nov. 10. Márki Sándor Levelezése, 802. sz. Szegedi Egyet. Kvtár. 21