Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

A biró kinyilvénitá, hogy a tanács már elhatározta, hogy a nemzetőrséggel együtt megy Aradra. Majd elhatároztatott, hogy a négy századból kettő sorshúzás utján azonnal induljon, s a másikJsettő két hét múlva felváltja. Arany századára az utóbbi menet jutott . . . * 1848 junius 26-ra lett kitűzve az első népképviselő választás Nagyszalontán. Arany népszerűsége oly nagy volt, mint — emlékezet szerint, - eddig még senkinek Szalontán. A nép szolgálatkészsége, igazságossága és felösmert tehetségéért őt nagyra becsülte. Az értelmiség őt, fényes sikerű irodalmi működéséért, városunk dicsőségének tartotta. Egészen természetes és oonveniens dolognak tartottuk, hogy a szalontai választókerületet az országgyűlésen más nem képviselheti csak Arany, miért is, — miután jelöltül fel léptetésébe ő beleegyezett, — feleslegesnek tartottuk az értekezleteket, zászlókitüzést, sőt még a legártatlanabb korteskedést is mellette. Csalódtunk. A központi választmány Toperczer Ödönt, volt megyei főjegyzőt tűzte ki jelöltül . . . A választás napja előtt egy a „nem adózunk" csökönös pártnál szerepet játszott H. J. nevü egyén kijött Szalontára és beszálván egy bukott nemes kereskedőhöz, a hirtelen összehívott szalontai nemeseket azzal ámitgatta, hogy ő az 1848-iki törvények által eltörölt nemesi kiváltságos jogok visszaállításának leend a harcossa. A szalontai lakosok vagyonosabb részét képező nemesség következő nap már H. J. jelöltségével lépett fel. A községek választóit a megyei tisztviselők és csendőrök hajtva hozták be a megyei napszámba betudandó fuvarokon Szalontára és tárták egy tömegben hozzáférhetlenül . . . A szolgaság jármából csak az imént felszabadult nép, — parancs szóra iszonyúan kiabálta a neki nehezen kimondható Toperczer név helyett a ,,Topócsi"-t. Arany ajánltatását nekem kellett volna megtenni, de a szolgabíró bot emelésére dühösen felhangzott „Topócsi" orditástól, csak töredékesen végeztem he. A szavazás avidékbeliiekkel kezdetett meg. A szalontaiak, aratás kezdetén lévén, türelmesen várakoztak jó délutánig, de látva a hajtott népnek tömeges szavazását Toperezerre, majd a H. J. jelöltsége általi erőoszlást, előbb egyenkint, majd tömegesen a választó helyről dolgaikra szomorúan eltávoztak. Mi néhányan, akik ott maradtunk, csak azért szavaztunk le Aranyra, hogy az ajánlásra törvény által kivánt tiz névnek a választási lajstromban nyoma legyen. Ezek nevei: Ivováes Gáspár és Szász György E. Gyárakról, — Popovits Demeter román lelkész és Márkovits József román tanító Oláh-llomrogról, Povnár Illés román lelkész és Pap Tógyer, Dávid Koszta közlakosok Madarászról, — Ladányi C.odeon tanár (később jeles történetíró) Károly Sámuel orvos, Birizdó József ügyvéd, ifj. Balogh János birtokos, ifj. Bajó János jegyző, .Molnár István elöljárótag és én Kozvány György ügyvéd Szalontárói,— Zay István tiszttartó Sarkadról. Mély szomorúan mondánk be neveinket a lajstromba; de kötelességet véltünk teljesíteni azzal, hogy Arany neve megtisztelve legyen; most azonban 42 év multán jól esik éreznem, liogy magunkat tiszteltük meg Aranyra adott szavazatunk által. Mi a reá szavazók együtt mentünk hozzá tudtul adandók az erőszakos eljárást. Ő köszönettel fogadta értesítésünket, komolyan és higgadtan 166