Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)

34 Az „Archaeological Survey of India" sorozatából Cousens, Banerji, Kaye stb. hatalmas kiadványai. Mus, Paul: Barabudur. Paris, 1935. Marshall, J.: Excavations at Taxila, Calcutta, 1921. Gschnitger, F. M.: The Archaeology of Hindoo Sumatra. Leiden, 1937. A „Memoirs of the Archaeological Survey of India" sorozatból is 24 kötet jött. Az iranisztika és az Elő-Ázsiára vonatkozó egyéb studiumok művelői, főleg a régészek számára jó tudni, hogy most már nem kell hónapokig külföldről rendelt mikrofilmre várni, ha pl. a következő könyvekre van szükségük: Herzfeld, Ernst: Am Tor von Asien, 1920. Herzfeld: Paikuli, monuments and inscriptions of the early history of the Sasanian empire. I II. 1924. Herzfeld: Die Malereien von Samarra. Berlin, 1927. Laufer, B.: Sino-Iranica, Chicago, 1919. Morgenstierne, G.: An Etymological Vocabulary of Pashto. Oslo, 1927. Morgenstierne: Indo-Iranian Frontier Languages I II. Oslo, 1938-44. Ezekhez hozzájön még 10 könyv és különnyomat Morgenstiernetől. Cumont, F.: Fouilles de Doura-Europos. I II. Paris, 1926. Konow, Sten: Saka Studies, Oslo, 1932. Ezenkívül még 24 cikke és könyve Konownak. Musil, Alois: Arabia Deserta. New York, 1927. Musil, A.: The Northern Hegaz. New York, 1926. Musil, A.: The Middle Euphrates. New York, 1927. Ezeken kívül még Rostovtzeff, Hackin,Schaeder,Schwarz stb. munkáiból sok olyan, ami a két világháború közötti ama korszakban jelent meg, amelyben az Akadémia semmit sem, vagy alig valamit költött könyvekre. A könyvárusi forgalomból már kiveszett, tehát nagy anyagi áldozatok árán sem megszerezhető, hézagpótló munkák mellett elég nagy a száma azoknak a kutató számára sine qua non jelentőségű könyveknek is, amelyek másodpéldányként kerülnek be a könyvtárba, s így intézetek és akadémiai minősítésű kutatók számára kikölcsönözhetővé válnak. Ez adja meg a jelentőségét azoknak a különlenyomatoknak is, amelyeket eredetileg tartalmazó folyóiratkötetek a könyvtárban megvannak ugyan, de csupán ott használhatók. Van azután a hagyatékban sok olyan separatum is, amely csak ebben a formában fog hozzáférhetővé válni. * A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának orientalisztikai anyaga főként magángyűjtemények — Szilágyi Dániel, Vámbéry Ármin, Szilády Áron, Kaufmann Dávid, Kégl Sándor — könyveiből tevődik össze. Erre az alapra épít az Akadémia, amikor 1950 óta rendszeresen fejleszti a könyvtár keleti osztályát. A Stein-hagyaték nagyban erősíti az alapokat és gazdagon szolgálja a továbbépítést is. De még ennél a ténynél is fontosabb a hagyaték morális jelentősége: az, hogy egy külföldre szakadt, s ott fényes életpályát befutó hazánkfia — milyen hazánkfia! — adta haza a könyvtárát, s a körülmények és a mód, ahogyan adta azt. Ma, amikor a világ legjobbjai és az UNESCO a Kelet és a Nyugat kölcsönös megértésének a szükségességét hangoztatják, különös jelentőséget ad