Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
25 Miközben Nagy Sándorral foglalkozik, illetve Vazirisztánt és Beluddzsisztánt járja, megjelenik Londonban életének az Ancient Khotan és a Serindia mellett harmadik főműve, a III. expedició eredményeit összegező „Innermost Asia" 8 7. Bár a Belső-Ázsiával foglalkozó filológusok élgárdája ismét munkatársa Steinnek, s a különféle nyelvű kéziratokra vonatkozó egy-egy Inventory List vagy Note-tal járul a hatalmas munkához, több mint 1000 quartoldal magának Steinnek az írása. Nem csoda, hogy megint a világérdeklődés középpontjába kerül. Előadások tartására hívják az Egyesült Államokba is. A Harvard-egyetem elnökének a meghívására a bostoni Lowell Institute-ban tartott előadásaiban összefoglaló képet adott mindhárom belsőázsiai kutatóútjáról. Ezek az előadások évek múlva külön kötetben jelentek meg: On Ancient Central-Asian Tracks. 8 8 Megjelent ez a szép összefoglalás magyarul is, sajnos, az eredeti kiadás színes táblái nélkül. 8 9 1929-ben tüntette ki Steint a londoni egyetem a Petrie-éremmel. Ugyanebben az évben teljesen független emberré válik; megszabadul az adminisztrációs gondoktól, mert nyugalomba vonul. 1930-ban azután nagy kelet-ázsiai utat téve, 9 0 nankingi látogatása alatt engedélyt kapott a kínai központi kormánytól egy negyedik belső-ázsiai — Belső Mongóliáig tervezett — expedícióra. Augusztusban újra átkelt a Karakorum és a Pamír hágóin, 68 éves korában. Közben azonban megváltozott a kínaiak magatartása, már elmúlt Pan Ta-zsen (néhol Darin-nak írják) és más, könyveknek élő tudós kínai barátoknak, államhivatalnokoknak a korszaka. 9 1 Feszült volt a helyzet, katonák léptek a régi adminisztrátorok helyébe, és ezek nem nézték jó szemmel Stein útját. Stein csak Csercsenig tudott eljutni, s onnan — összesen 10 hónap elvesztegetése után — a Taklamakán sivatagot megkerülve visszatért Indiába. — Mégegyszer előveszi a deszikkáció kérdését, amivel már 1911-ben is foglalkozott, 9 2 s Belső-Ázsia két évezred alatti lassú kiszáradását bizonyítja régészeti és történeti adatokkal. 9 3 8 7Innermost Asia. Detailed Roport of Explorations in Central Asia, Kan-su and Eastern Iran carricd out and described under the orders of H. M. Indián Government by Sir Aurél Stein, K. C. I. E. With Descriptive List of Antiques bv F. H. Andrews and F. M. G. Lorimer; and Appendioes by J. Allan, E. Benveniste, A. H. Franeke. L. Giles, R. L. Hobson, T. A. Joyoo, S. Konow, A. von Le Coq. W. Lentz, S. Lévi, II. Maspero, F. E. Pargiter, R. Smith, W. J. Sollas, R. C. Spiller, F. W. Thomas, V. Thomsen. I-IV. Oxford, Clarendon Press, 1928. 4°, "To the Memory of General Sir Henry Rawlinson . . ." 8 8 On Ancient Central-Asian Tracks. Brief Narrative of threo Expoditions in Innermost Asia and North-Western China. Lo., Macmillan, 1933. XXIV 342 pp. With 147 Illustr., and Plates. "To the Memory of Sir Thomas Arnold, Soholar, 'Saint', andlncomparablo Friend . . ." 8 9 Ősi ösvényeken Ázsiában. Három kutató utam Ázsia szívében és Kína északnyugati tájain. Ford. Halász Gyula. 148 képpel, 1 térképpel. Bp., Akad., 1934. 217 1. Kiadta ugyenezt 2 kötetben a M. Földr. Társaság is. 9 0 Stein hagyatéka különösen Japánból őriz úti emlékeket. 9 1 "The inherited historieal sense of such cultured administrators as my old friend and patron, Pan Ta-jen, made them fully understand that my soareli for the relics of a distant past was not, prompted by desires of material gain; that their unearthing would lielp to throw light on the bcneficent rőle plaved for centuries by ancient Chinese culture and statesmanship in innermost Asia" The Antiquaries Journal XV (1935), 203. 9 2 Belső-Ázsia általános kiszáradásának kérdése. A Földrajzi Közlemények XXXIX (1911). kötetéből különlenyomat. 8 1. 9 3 Desiecation in Asia. A Geographical Question in the Lighv of Ilistory. The Hungárián Quarterly 1933 : 9 1 — 13.
